A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

†TAKÁCS Béla - VERES László: A szoldobágyi és szelestyei üveghuták története II.

levő vízi és száraz utak."

13 Fényes Elek tehát már gyárnak nevezte az üzemet, ami meg is felel a valóságnak, mert a korabeli nézetek szerint 60 főt foglalkoztató ipari létesítmény már gyárnak számított. Azonban az üzem technikai felszereltsége, a termelés során alkalmazott módszerek és technológiák alapján lényegében hagyományos üveghuta volt. Fényes 19. század közepi leírását kiegészíti - bizonyos szempontból finomítja - Károlyi László. Munkájából megtudhatjuk azt, hogy az üveghuta telephelyén - ugyanúgy, mint 1827-ben - a központi magot a műhelyépület és a békasó őrlésére szolgáló szárazmalom alkotta. Mellette állott a hutamester, vagy bérlő és a kontrolol lakóháza. Egy nagyméretű barakk volt a munkások lakhelye. Az ipartelepet mintegy körbefogták a falucska lakóépületei, amelyek az üzemi épületekhez hasonlóan fából készültek és tetejüket zsindely fedte. Károlyi László adatai is megerősítik, hogy az 1820-as években végrehajtott rekonstrukció óta a műhelyépületben 2 kemence volt, ami azt támasztja alá, hogy az üzem termelési technológiája már eltért a 17-18. századi típusú, több kemencés termelési módtól. Vagyis több funkciós kemencéket használtak, s így nem volt szükség külön szárító- és hütőkemencékre. Fontos előrelépésnek számított az is, hogy a kemencék gázfűtésessé váltak, ami csökkentette a fafelhasználást, és így megszűntek a bizonyos időszakok után felmerülő áttelepítési gondok is. A 19. század közepétől a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztek az üvegek csiszolással és metszéssel történő díszítésére is. A kristálytechnikával díszített és festett termékek jóval kedvezőbb áron keltek el, mint az egyszerű díszítésű, fúvott üvegek. Az új célkitűzés valóra váltásának szándékát, a korszerűbb termék-előállítás igényét tükrözi az, hogy Misztótfalu mezővárosban önálló metsző-csiszoló üzemet létesítettek. A szelestyei hutában gyártott üveget metszéssel, köszörüléssel és festéssel tették eladhatóbbá. Misztótfaluban, a Károlyiak uradalmi központjában állott az üvegköszörülő malom és a köszörűsök lakóháza is.

14 A szoldobágyi és a szelestyei üveghuták termékei A szoldobágyi huta első éveinek termeléséről és termékeiről az üzem számadásai tájékoztatnak. Bár a szoldobágyi hutát 1718-ban alapították, a Károlyi család levéltárában csak 1722-ből találtunk adatokat a műhely kiadásairól és bevételeiről. 1722. május 6-án kelt levelében Merkel János, a huta felügyelője a következőket jelenti: „Kristály s zöld üvegből, úgy külömb-külömb féle clarisbul tett tiz hutások általi munka extendáltatik (kiadatott): a hutások részére 325.- Ft, az uraságnak 561.- Ft. Kiadások: egy angaria (negyedév) által költ kék festék, 13 font, 6.- Ft 15 krajcár; Braunstein, azaz fekete festék 16 font, 48 krajcár; arsenicum 67 font, 6.- Ft 42 krajcár; salétrom 94 font, 18.- Ft 41 krajcár; só 267 font, 5.- Ft 33 krajcár; flusz (hamuzsír) 1287 font, 8.- Ft 25 krajcár; flusznak való hamu 64 véka, 8.- Ft 25 krajcár; zöld üvegnek való hamu 450 véka, 28.- Ft 30 krajcár, égető fa 325 öl, 65.- Ft; kemencébe való flusz égetéséért 9 mázsájától 55 krajcár; kemence reparációjáért 45 krajcár; palack fa forma csinálásáért 1.- Ft 12 krajcár; húsz sing vasért 4.- Ft; acélért 55 krajcár; cigánynak huta körül tett munkájáért 8.- Ft 51 krajcár; két kemencefűtőnek s két fickónak és üvegkötőnek 61.- Ft 45 krajcár; hutás mesternek készpénzben 51.- Ft 47 krajcár; kemence fűtő fickóknak, cigányoknak, heteseknek kenyérre; angáriális üveg jövedelemből extendáltatik 561.- Ft 57 krajcár, az expenzák subtraháltatva (a kiadások levonva) marad lucrum (haszon) 191.- Ft 28 krajcár." u Fényes E., 1851.84-85. 14 Károlyi i. m. 170-171. 118