A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

A belső terek használatáról tudósít azok berendezése. Kályhákat, kemencéket, székeket (stb.) több helyen említenek az inventáriumok. Ezek mindenképpen aktív használtságot mutatnak, az itt állomásozó katonák részéről mindenképpen. A reprezentatív terek a 17. század végére már elveszthették eredeti funkciójukat (a palota helyiségeit már nem az úr lakja). Azonban épebben megmaradt, esetleg jobban fűthető vagy más okokból kiválasztott utolsó ilyen reprezentatív tere lehetett a várnak az „úr háza". Berendezési tárgyai, azok funkciói, ha nem is az aktív ottlakást, de a fontos személyiség általi használatát bizonyítják. Az inventáriumok keletkezésekor birtokos Szelepcsényi György valószínűleg nem sokat, vagy egyáltalán nem tartózkodhatott itt, de elképzelhető, hogy ez a szoba számára vagy más rangosabb személy számára volt fenntartva. A vár állaga ekkor már igen rossz volt, erről tudósít az 1685-ös inventárium egy része is: „az egész várnak hiazattyat megszemlélvén, sem csatornái, sem hiazattya, sem pedig valami jó deszkás épülete, vagy zsindelyezése nem találtatik, úgyannyira, hogy a boltok is sok helyen által áztanak, romlásra indultának." A vár használatának sajátos jellegét bizonyítja a vármegyei nemesek vagyonának, esetleg iratainak, „portékájának" a vár pincéiben való őrzése. A vármegye által elfogott rabokat is ide szállították, sőt hadi események idején - mint 1644-ben - a kisebb, feltehetően várral nem rendelkező nemesek itt kívántak oltalmat nyerni. A várak vármegyében betöltött ilyen irányú funkciójáról nagyon keveset tudunk. Talán egyetlen területen töltötte be még maradéktalanul funkcióját a vár, mégpedig a hozzá tartozó birtokok igazgatásának terén. Jó fekvése, a birtok kis területe ezt lehetővé tette. Az igazgatás színhelye a sáfárház - még ha a nehezen megközelíthető „Négy Szegü bástya" negyedik szintjén is - a várban volt a 17. század végén is. A kúria ezt a szerepet csak a vár használhatatlanná tétele után kaphatta meg. Gazdasági funkcióját a raktározás terén is betöltötte. Pincéi, kamrái talán még az „elrontás" után is használhatóak maradtak. Az inventáriumok mindenesetre rengeteg itt elraktározott borról, terményről, eszközökről számolnak be. Füzérhez, Regééhez hasonlóan a 17-18. század fordulóján a lassan elindult pusztulást, felhagyást gyorsan fejezte be a „Habsburg császári" politikai döntés: az ellenőrizhetetlen, stratégiailag nem fontos, de az ellenállásnak menedéket nyújtó várakat fel kellett számolni. Több más magyar várral egyetemben Boldogkő is ezen pusztulásra ítélt várak szomorú sorsában osztozott. IRODALOM Bak Borbála 2000 A XVI-XV1II. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. In: Fons, VII. évf.I.sz. 91-139. Bán Péter (szerk.) 1989 Magyar Történelmi Fogalomtár II. köt. Gondolat, Budapest Benkő Loránd (szerk.) A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára I—III. köt. Budapest 111