A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében
A „Csonka bástya"-ró\ egy gyilokjárón lehetett ismét a kapuépítmény fölé jutni, de már annak második emeletére. 24 A felső várba vezető úton immár a harmadik kapuval találkozunk, mely feltehetően még a kaputorony közelében volt. A kapuépítmény falának belső oldalán ma több gerendalyuksort lehet megfigyelni. Az első emeletre és a „Csonka bástya"-ba ma a kapuépítmény belső oldala elé épített lépcső vezet, az inventárium adatai azt bizonyítják, hogy a mai útvonal nem autentikus. A korábbiakban látni lehetett, hogy az emeleti helyiséget a kapualjból, a második emeletet pedig a „Csonka bástya"-xó\ lehetett megközelíteni. Ma két lépcsőzetes gerendalyuksort lehet itt látni, aminek felső része a második szintről indul lefelé és körülbelül a mai kapubolttal egy magasságban ér véget. Mivel falkutatás nem történt, ezeket nem tudom értelmezni. A további leírás már az alsó várudvar építményeit részletezi. Az irat itt újabb probléma elé állít minket. „ 16. — Azon kapun belül vagyon egy kamora deszkából való, amellett vagyon egy kőből építtetett istálló, tizenkét lóra való. Amely istálló a Mégy Szegü bástya alatt van, ugyan amellett egy öreg bolt, kiben szoktak a földesurak gratiajából nemes vármegyénk tagjai portékájukat tartani. Ugyanazon öreg bolt mellett van egy kis kamorácska, kiben ugyan nemes vármegye tagjai portékájukat tartanak. A kicsiny kamorácska mellett vagyon egy erős, sötét tömlöc, azon ellenében ugyanott van egy sütő ház, melybe kenyérsütő kemence vagyon. Azon ház alatt vagyon egy erős boltocska a földben, melyben, most is nemes vármegye némely tagjai ládái vannak, kinek két ablaka a felsővárba járó kapu közé szolgál... " Az 1685-ös inventáriumban ezek szerepelnek a tárgyalandó területről: „Tömlöc felett vagyon egy vas forgó tarack Nr.l Segbenütő 25 szakálos Nr.l" „...Sütőházban egy sütőkemence Nr.l Egész asztal Nr.l Egy rossz ajtó Nr.l A tömlöc felett egy sáfár ház Nr.l Sütőház alatt bolt Nr.l Ugyanaz tömlöc mellett való öreg bolt, kibe a nemesség mindenét tartja " Az itt leírt építményeket nehéz helyhez kötni, ha a leíró elnevezését, miszerint a felső vár az a ma álló egész vár - mert a ma álló építményekre más elnevezést nem használ -, végig szem előtt tartjuk. Ekkor ugyanis azzal találkozunk, hogy a mai értelemben vett felső várba - tehát a „Négy Szegletű bástya"-tó\ északra lévő épületekhez a már azonosított kapuépítményen kívül egy másik, attól jóval távolabb álló kapu is vezet. A magyarázat csak az lehet, hogy a leíró nem következetesen használja a felső vár elnevezést, felső várnak nevezi a „Négy Szegü" bástyától északra elterülő objektumokat is. A kapuépítmény mögötti harmadik kapu a nyugati falszorosba vezet, azonban a további leírás már nem említ kaput, de azt sem, hogy a mai értelemben vett felső vár elé, a déli bástyától keletre fekvő területre hogyan jutott el. Legkorábbi támpontunk ahhoz, hogy megállapítsuk, hol is jár a leíró, a feltárás során beazonosított tömlöc említése. A megoldás az lehet, hogy a fent leírt terek mind a mai alsó várudvaron álltak. Ezen 24 Innen a leíró minden bizonnyal visszatér a mai kapu környékére és a bejárást az alsó várrész déli területénél folytatja. 25 Segbenütő - nyélben ütő, vagy segben ütő, azaz fa nyél nélküli szakállas puska. Takáts S., 1908. 144. 100
