A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

CSENGERI Piroska: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga

A lelőhelyen előkerült egy különleges házi edény, melyet a feltárás során összetörve, „in situ" találtak. Kerámiaanyaga alapján neolitikusnak mondható (1. még KOÓS 1986b, 18), mivel azonban bronzkori telepjelenségek „szintjén" került elő, nem köthető biztosan a bükki kultúrához. Az edény vastag falú, külső felén vörösessárga, belső oldalán szürkésbarna színű, kívül elsimított, belül rücskös, vízszintesen húzkodott felületű, enyhén profilált peremű, széles szájú, szűkülő testű, nagyobb méretű (III. t. 1). Külső oldalán 4 nem szimmetrikusan elhelyezett, függőlegesen átfúrt, belső oldalán pedig 2 vízszintesen átfúrt fúl található. Az edény alja lyukas, mely belül, a lyuk körül kis peremmel rendelkezik. A tárgy párhuzama a publikált bükki anyagok között nem található meg, és eddig más kárpát-medencei őskori leletanyagban sem akadtunk a nyomára. Formája besorolható a neolitikus széles szájú fazéktípusba. Elképzelhető, hogy valamiféle erjesztő vagy szűrőedény volt. A házi kerámia „díszítményei" A lelőhely anyagában leggyakoribbak a plasztikus „díszek", közöttük pedig legtöbbször a különböző formájú bütykök fordulnak elő. Ezek nyelv alakú, lelógó; széles, lapos; valamint kúpos fogóbütykök; bevagdalt és kétosztatú bütykök; továbbá kisméretű, félgömb alakú és hosszúkás, ferde típusok (III. t. 2-4, XII. t. 10, 13, XIII. t. 2-4, 12a). A leletanyagra leginkább a lelógó bütykök a jellemzőek (pl. III. t. 2-3), amelyek a közeli borsodi telepről szintén nagy mennyiségben ismertek (LESZIH 1927, 91-92; TOMPA 1929, 32). A más lelőhelyeken tömegesen előforduló plasztikus, benyomkodott lécdíszek Felsővadászon csak igen kis számban találhatóak meg, a hengeres nyakú tárolóedények nyak-váll találkozásánál is ritkán alkalmazták őket. A házi kerámiákat néhány esetben fekete festéssel látták el (1. alább). III. FESTETT ÉS KÜLÖNLEGES KERÁMIATÖREDÉKEK A LELŐHELYRŐL A NÉPESSÉG KAPCSOLATAIRA UTALÓ NYOMOK Festett és bevonatos kerámiatöredékek Az eddig feldolgozott felsővadászi leletanyagban 8 pasztózus vörös festésű töredék fordult elő. Közülük figyelmet érdemel egy házi kerámiából származó lapos fogóbütyök, továbbá két kisméretű, gömbös vagy bikónikus testű edény korongszerű, apró bütyökkel ellátott töredéke (VIII. t. 8-9). Ez utóbbiak feltehetően festéktartó edényként szolgáltak. Anyaguk, kidolgozásuk megegyezik, az egyik darabnak a külső, a másiknak a külső és a belső oldalát egyaránt vörös festék maradványai borítják. A festéktartó edények Kalicz N. és Makkay J. megállapítása szerint a tiszadobi csoport anyagában tűnnek fel először, és minden esetben díszített példányok képviselik a típust (KALICZ-MAKKAY 1977, 47). A legutóbbi kutatások során azonban korai AVK környezetben is találtak okkertartó edényt (Tiszalúc-Sarkadpuszta; ORAVECZ 1996, 52), és amint azt a felsővadászi példa mutatja, ezeket nem feltétlenül díszítették. A lelőhelyről származó többi vörös festésű darab szintén házi kerámiatöredék, amelyeknek leginkább csak az egyik oldalát borítja festék.

22 Az anyagban 9 darab vörös és 1 sárga, kisméretű festékrögöt találtunk. 83