A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

CSENGERI Piroska: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga

A lelőhelyen előkerült egy különleges házi edény, melyet a feltárás során összetör­ve, „in situ" találtak. Kerámiaanyaga alapján neolitikusnak mondható (1. még KOÓS 1986b, 18), mivel azonban bronzkori telepjelenségek „szintjén" került elő, nem köthető biztosan a bükki kultúrához. Az edény vastag falú, külső felén vörösessárga, belső olda­lán szürkésbarna színű, kívül elsimított, belül rücskös, vízszintesen húzkodott felületű, enyhén profilált peremű, széles szájú, szűkülő testű, nagyobb méretű (III. t. 1). Külső oldalán 4 nem szimmetrikusan elhelyezett, függőlegesen átfúrt, belső oldalán pedig 2 vízszintesen átfúrt fúl található. Az edény alja lyukas, mely belül, a lyuk körül kis pe­remmel rendelkezik. A tárgy párhuzama a publikált bükki anyagok között nem található meg, és eddig más kárpát-medencei őskori leletanyagban sem akadtunk a nyomára. Formája besorolható a neolitikus széles szájú fazéktípusba. Elképzelhető, hogy valami­féle erjesztő vagy szűrőedény volt. A házi kerámia „díszítményei" A lelőhely anyagában leggyakoribbak a plasztikus „díszek", közöttük pedig leg­többször a különböző formájú bütykök fordulnak elő. Ezek nyelv alakú, lelógó; széles, lapos; valamint kúpos fogóbütykök; bevagdalt és kétosztatú bütykök; továbbá kisméretű, félgömb alakú és hosszúkás, ferde típusok (III. t. 2-4, XII. t. 10, 13, XIII. t. 2-4, 12a). A leletanyagra leginkább a lelógó bütykök a jellemzőek (pl. III. t. 2-3), amelyek a közeli borsodi telepről szintén nagy mennyiségben ismertek (LESZIH 1927, 91-92; TOMPA 1929, 32). A más lelőhelyeken tömegesen előforduló plasztikus, benyomkodott lécdíszek Felsővadászon csak igen kis számban találhatóak meg, a hengeres nyakú tárolóedények nyak-váll találkozásánál is ritkán alkalmazták őket. A házi kerámiákat néhány esetben fekete festéssel látták el (1. alább). III. FESTETT ÉS KÜLÖNLEGES KERÁMIATÖREDÉKEK A LELŐHELYRŐL A NÉPESSÉG KAPCSOLATAIRA UTALÓ NYOMOK Festett és bevonatos kerámiatöredékek Az eddig feldolgozott felsővadászi leletanyagban 8 pasztózus vörös festésű töredék fordult elő. Közülük figyelmet érdemel egy házi kerámiából származó lapos fogóbütyök, továbbá két kisméretű, gömbös vagy bikónikus testű edény korongszerű, apró bütyökkel ellátott töredéke (VIII. t. 8-9). Ez utóbbiak feltehetően festéktartó edényként szolgáltak. Anyaguk, kidolgozásuk megegyezik, az egyik darabnak a külső, a másiknak a külső és a belső oldalát egyaránt vörös festék maradványai borítják. A festéktartó edények Kalicz N. és Makkay J. megállapítása szerint a tiszadobi csoport anyagában tűnnek fel először, és minden esetben díszített példányok képviselik a típust (KALICZ-MAKKAY 1977, 47). A legutóbbi kutatások során azonban korai AVK környezetben is találtak okkertartó edényt (Tiszalúc-Sarkadpuszta; ORAVECZ 1996, 52), és amint azt a felsővadászi példa mutatja, ezeket nem feltétlenül díszítették. A lelőhelyről származó többi vörös festésű darab szintén házi kerámiatöredék, amelyeknek leginkább csak az egyik oldalát borítja festék. 22 Az anyagban 9 darab vörös és 1 sárga, kisméretű festékrögöt találtunk. 83

Next

/
Thumbnails
Contents