A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
RINGER Árpád – HOLLÓ Zsolt: Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében
Az eszközkészlet összetétele, mindenekelőtt a vésők dominanciája és a piéces á dos csoportba tartozó eszközök (Gravette-hegyek, tompított hátú pengék) jelenléte egyértelműen a Gravettien kultúrakomplexbe sorolják a kőipart. Ezen eszköztípusok valamennyi közép-európai Gravettien fácies eszközkészletében meghatározó szerepet játszanak. 12 Az orros vakarok és kidolgozásukban „á museau" jelleget magukon viselő vakarok aurignacoid hatás jelenlétét mutatják a régészeti anyagban, ezért a kőipart Aurignaco-gravettiennek határozhatjuk meg. A kormeghatározást figyelembe véve a lelőhely a Gábori Miklós által meghatározott legelső hazai Gravettien hullám egyik legidősebb tagjának tekinthető. Földrajzi tekintetben az északkelet-magyarországi csoportba sorolható. A lelőhely kulturális kapcsolatainak keresésekor elsősorban a bükki barlangi lelőhelyeket kell megvizsgálni. A Szeleta-barlangból a Kadic-féle ásatások során előkerült két Gravette-hegy és tompított hátú pengék a sötétszürke ül. a világosszürke rétegekből. 13 Gábori Miklós ezeken kívül a Gravettien behatást jelző eszközök közt egy fúrót, egy fogazott pengét, vakarókat, valamint egy vésőszerű szerszámot is megemlít. Gábori mindezek alapján megállapítja, hogy a Fejlett-Szeletien már érintkezett a keleti gravettivel, de olyan Gravettien műveltség, amelynek iparában szeletai Gravette-hegyek is megtalálhatóak hazánkban nem ismert. 14 Vértes László 1966-ban ásatást végzett a barlangban, amelynek célja a korábbi ásatások rétegsorának azonosítása volt. A feltáráson 2 db C-14 mintát is vettek. A mintákat adó rétegeket Vértes a Kadic-féle rétegsor világosszürke és sötétbarna szintjével azonosította. A Fejlett-Szeletien világosszürke rétegéből származó minta kora 32 580420 év B. P. Ringer Árpád 1989-es ásatása során kiderült, hogy a C-14 minta csak a Kadic-féle 3., világosbarna színűnek leírt rétegből származhat. A radiokarbon kor tehát a KoraiSzeletien végére vonatkozik. Ez az adat összhangban van a világosbarna réteg felett lévő 4. sötétszürke barlangi talaj sztratigráfiai korhatározásával. Ez az SzS2 jelölésű barlangi talaj ugyanis szingenetikus az MS2 paleotalajjal, amely a Sajószentpéter Margit-kapudülő lelőhelyen az Aurignaco-gravettien ipart tartalmazza. Ez az őstalaj pedig - mint azt fentebb leírtuk - a -30 és -28 ezer év körüli Denekamp interstadiálishoz kapcsolható. 15 A Szeleta-barlangból leírt egyik Gravette-hegy a fent említett 4. sötétszürke rétegből került elő. Ennek a darabnak és a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői kollekcióban lévő egyik Gravette-hegynek (1. tábla 12.) a kidolgozásában több azonos jellemvonás figyelhető meg. A Szeleta-barlangból előkerült tompított hátú pengékhez hasonló darab szintén megtalálható a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői leletanyagban (1. tábla 10.). 16 A leletanyagban található egy pengetöredék, amelyen a Szeleta-barlangból ismert felszíni retus található (2. tábla 7.). A Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői lelőhely és a Szeleta-barlang között kimutatható rétegtani, valamint a tipológiai és technológiai megfelelések alátámasztják azt a hipotézist, hogy a Szeleta és a Gravettien kultúra között származásbeli kapcsolat állhat fenn. 17 n Otte, 1980. 184. 13 Kadié, 1915. 264-265. 14 Gábori, 1964. 16. 15 Ringer, 1993a 119-120. "'Ringer, 1993a. 77. 17 Ringer, 1996.61. 69
