A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – LENGYEL György: Miskolc-Rózsás-hegy késő-paleolitikus leletei

Ringer Á. az első ásatásról készült előzetes jelentésében a Magdalénien-kultúrához közel álló technológiai és tipológiai sajátosságokra utal a leletek kapcsán." Ez alapján az eszközök a paleolitikum legfiatalabb szakaszára, a Gravettien és Epigravettien iparokkal jellemezhető 18 ezer és 10 ezer évvel ezelőtti időintervallumra datálhatok. A leletegyüttes tartalmaz olyan kőeszköztípusokat, amelyek megfelelnek a fent említett régészeti kultúrák karaktereinek, ellenben több, más fiatal felső-paleolitikus elemet is megfigyelhetünk a pattintott darabok között. Hasonló „zinken"-szerü szerszám és magkővakaró található Szekszárdon

12

, magkő- és magas vakarok Hont-Templomdombról

13

, Hont-Várhegyről

14 és Hent-Csitárról

15 ismertek, s az egyetlen tompított hátú lamella kidolgozása is a felső-paleolitikum fiatal szakaszára jellemző. A leletek Magyarországon kívüli analógiái között a Hamburgienben fellelhető „zinken",

16 a késői Magdalénien és a Tanged Point Complex iparainak vállas és atipikus nyeles hegyei

17 említhetők. Néhány széles fronttal kidolgozott szilánkvakaró is a régibb kőkor legfiatalabb időszakának jelzője,

18 melyek mellett aurignaci típusú hajógerinc alakú, magas és a magkővakarók is felbukkannak. Ezen idős típusok a standard retusált pengékkel és pengevakarókkal együtt a felső-paleolitikum több időhorizontjában is jelen voltak.

19 Technológiai szempontból néhány lengyelországi és morva fiatal felső-paleolit és késő-paleolit lelőhely említhető analógiaként. A miskolci pengék között találunk olyanokat, amelyek talonjai en éperon jellegűek, s megfelelőik a Maszycka-barlang Magdalénien à navette iparában, a Pekárna-barlang

20 és Mokrá

21 szabad ég alatti telep Magdalénienjében, valamint jellemzően a Magdalénien-kultúra technológiájában figyelhetők meg.

22 A Krakkó melletti Brzoskwinia-Krzemionki és Wolowice késő-paleolit, Magdalénien-kultúrájú lelőhelyek leletanyagaiból ugyanazt a pengekészítési folyamatot ismerhetjük meg, amelyet Miskolcl'Rózsás-hegyről.

23 A kőnyersanyagok származási helyét is figyelembe véve - melyek közt felbukkan a Wolowicében használt Jura korú kova és az északi erratikus tűzkő is - nem zárható ki, hogy létezett kapcsolat a Rózsáshegyi lelőhely és a dél-lengyelországi Magdalénien telepek között. Mindezek alapján leleteink kora feltehetőleg a késői-glaciális időszak, mely alatt Magyarországon Magdalénien, Epimagdalénien és Tanged Points Complex kontextusban megszokott elemeket is tartalmazó Gravettien/Epigravettien iparok mutathatók ki: a Jankovich" Ringer 1991. 12 Vértes 1962. II. tábla 21, V. tábla 11, 12., III. tábla 8, II. tábla 7, 22. 13 Gábori 1956. 4. kép 15., 2. kép 20. u Gábori 1964. XVIII. tábla. 15 Gábori 1964. XIX. tábla 9, 10. 16 A hamburgi-, ahrensburgi- és a Federmesser a kultúra egyik jellemző eszköze a „zinken" (HolmRieck 1992; Rust 1958; Schwabedisse n 1954). Frankenhausen AIIeröd/Dryas III korú késő-magdalénien telepe (Feustel 1978. 881.). 11 Kozhwski 1999. 18 Hasonlókat Sous (Vend 1970. abb. 10/1, abb 13/5.) és Ostromer lelőhelyeken találni {Vend 1970. abb. 35.), valamint a nagyobb darabok a hamburgi és ahrensburgi leletegyüttesekben is jellemzőek {HolmRieck 1992; Rust 1958). 19 A csehországi Lhota csoport {Vend 1970. abb. 3 /16-17.), Sous (Vend 1970. abb. 8 /22, abb. 11/21, 22.) vagy akár a franciaországi Magdalénien {Breuil 1954. 62.) 20 Svoboda et al 2000; Svoboda 2000 21 Škrdla Kos 1998. 22 Inizan et al 1999. 23 Sobczyk, 1993. 58