A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
BODNÁR Mónika: Tompa-hagyományok és emlékek a magyarországi Gömörben
ahol áll egy hatalmas, egyedül álló tölgyfa, amit Tompa-faként őrzött meg az emlékezet. 16 Ma már tábla is jelöli az utat ehhez az emlékfához. A keleméri Tompa-emlékek között rangos helyet foglal el a templomkert bejárata előtt felállított Tompa-mellszobor, Andrássy Kurta János alkotása. A szobor leleplezésére 1988. október 2-án, a költő halálának 120. évfordulója alkalmából került sor. 17 Kelemér leányegyháza volt Poszoba, mai nevén Gömörszőlős, ahol a templomban emléktábla őrzi Tompa Mihály nevét. Kelemérről és Gömörszőlősről, az itteni Tompa-hagyományokról szólva feltétlenül meg kell említeni a Tompa Mihály Emlékbizottságot. Ez az a társadalmi szervezet, amelynek köszönhető a Tompa Emlékmúzeum léte és a Tompa-hagyományok ápolása a magyarországi Gömörben. 18 Könyvtárában számos Tompa-mű és Tompáról szóló könyv, tanulmány megtalálható. Kelemér és Gömörszőlős mellett Putnok is őrzője a gömöri költő emlékének. Annál is inkább, mivel Tompa számos esetben megfordult Putnokon, egyebek mellett azért is, mert itt volt a legközelebbi posta, így kiterjedt levelezését Putnokon keresztül bonyolította. De nemcsak hivatalos ügyeit intézve járt itt gyakran. Baráti szálak fűzték Pásztor Sándor putnoki földbirtokoshoz, aki víg kedélyű öreglegény volt. Pásztor Sándor születési és elhalálozási adatai ma is olvashatók a putnoki református anyakönyvekben. Eszerint 1795. október 26-án született Pásztor Dániel és Geleji Soós Eszter nemes szülők gyermekeként. 19 Víg kedélyének és fiatal lelkületének - amiket egyébként Tompa versekben is megénekelt Sándor bácsi, Öreg barátomhoz, Levél öreg barátomhoz - köszönhetően viszonylag hosszú kort megélt, 71 éves korában, 1867. február 27-én hunyt el hastífuszban. Az ezt megelőző években Tompa, feleségével együtt valószínűleg több alkalommal is vendége volt az öregnek, mert Tompánénak nagyon megtetszett Pásztor Sándor háza, mint erről Tompa levelezésében is említést tett. Pásztor Sándor halála után a ház eladó lett. Tompáéknak nem volt annyi pénzük, hogy megvegyék. Ám a beteg költőt nyomasztotta a gondolat, hogy mi lesz hű feleségével az ő halála után. Az a nemes cél, hogy majdan özvegyen maradó hitvesének jövőjét biztosítsa, arra sarkallta, hogy minden erejét összeszedve dolgozzon, írjon. így született meg az Olajág címet viselő imádságoskönyv, amely Tompa egyik életrajzírója szerint a költő végbúcsúja a világtól, hitvesétől,... a természettől, barátaitól s a hazától 20 Az Olajágat szeretett feleségének ajánlotta, mint erről a Nőmnek címet viselő ajánlóvers is tanúskodik. S tette ezt oly módon is, hogy ennek honoráriumából tudták megvenni az óhajtott kis házat. 21 Ez a ház az egykori Kavacs utcában volt található, amely 1906-ban a Tompa Mihály nevet kapta. 22 Nyilván nem véletlenül. Abban az időben még sokan emlékezhettek rá, hogy itt élt özvegy Tompáné 1869 áprilisától haláláig, 1880. november 29-ig. Itt halt meg 51 éves korában, tüdőlobban, mint erről a putnoki református anyakönyv tanúskodik: Soldos Emília, néhai Tompa Mihály református lelkész 12 évtőli özvegyét Balogh Béla, a város monográfiájának írója búcsúztatta, majd az anyakönyv bejegyzése szerint a holt test Hanvára vitetett, s férje mellé temettetett 21 Hanván a temetést Csízy János ottani lelkész végezte, kinek felesége, Lévay Irén Tompáék nevelt leánya volt. Tompáné halálának kö16 Az emlékfáról részletesebben lásd Ráczi Győző, 1992. 17 Gömöri Múzeum Adattára (továbbiakban GMA) 91.27.29. 18 A Tompa Mihály Emlékbizottságról lásd É. Kovács László, 1991. 19 Putnok ref. egyházközség vegyes anyakönyve 1762-1856. 43. old. 20 Váczy János, 1913.276. 21 Váczy János, 1913. 86 és 275. 22 Putnok község képviselőtestületi jkv. 61-190. sz. határozat. B.-A.-Z. .Megyei Levéltár V-188/2. 23 Putnok ref. egyházközség vegyes anyakönyve 1857-1895. 462. old. 556
