A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BODNÁR Mónika: Tompa-hagyományok és emlékek a magyarországi Gömörben

TOMPA-HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKEK A MAGYARORSZÁGI GÖMÖRBEN BODNÁR MÓNIKA Tompa Mihály 1817. szeptember 28-án született Rimaszombatban. Anyja korai halála után az alig 5-6 éves gyermek apai nagyszüleihez került Igricibe, majd az ottani iskolaévek után 1832-ben Sárospatakra, a református kollégiumba. Kisebb megszakításokkal 1844-ig tartózkodott Patakon. Ezután házitanítóként tartotta fenn magát. Közben megismerkedett a magyar irodalmi élet alakjaival, Pesten is megfordult. Ám az ottani nyüzsgés nem vonzotta őt, fárasztotta és még inkább legyengítette amúgy is beteges szervezetét. Ezért megváltás volt számára a Gömör megyei kis falu, Beje meghívása a lelkipásztori teendők ellátására. Ezt a hivatalt 1846 szeptemberében foglalta el, szeptember 27-én tartotta beköszönő beszédét. 1849. április 22-étől a jobb jövedelmet biztosító keleméri egyház papja lett, majd bő két év után Gömör megye egyik legjobb parókiáját, a hanvait kapta meg, s itt élt 1868. július 30-án bekövetkezett haláláig.

1 Tompának tehát szinte egész élete Gömör megyéhez kötődik. Trianon után ez a területi egység megbomlott, az új határ megvonását követően a mai Magyarország területén csak 22 település maradt. Papi állomásai közül ezek közé tartozik Kelemér. Kelemér református falu a Gömör kapuját jelentő Putnok szomszédságában. Lakosainak száma a 19. század közepén alig haladta meg a hatszázat, napjainkban is kevéssel ez alatt mozog.

2 A keleméri református egyház leányegyháza az akkor kétszáz lakosú Poszoba, mai nevén Gömörszőlős.

3 E két falu lakóinak lett papja az akkor már neves költő. Az új helyet Vadnay Boldizsár keleméri földbirtokosnak, 48-as honvédhadnagynak köszönhette, akivel tábori lelkészként ismerkedett meg. Ő eszközölte ki az egyháztanácsnál Tompa megválasztását. Hivatalának elfoglalását ekként rögzíti az egyházi jegyzőkönyv: 1849. April 22. -Az újonnan meghívott pap Tompa Mihály beköszönt; isteni tisztelet után consistorium tartatván, az egyház anya és jegyzőkönyveit, szent edényeit, pecsétjét, perselyeit általvette.

4 A keleméri papi járandóság már elégnek mutatkozott arra, hogy a nősülés, a családalapítás gondolatával foglalkozzon. 1849 májusában feleségül vette Soldos Emília runyai földbirtokos kisasszonyt.

5 Szűk két és fél esztendőt töltöttek Keleméren. Tompa abban a templomban szolgált, amely ma is áll. Az akkori szerény paplak szegényes mi' Tompa Mihály életrajzához lásd: Szász Károly, 1870.; Szász Károly, 1885.; Váczy János, 1913.; Kéki Lajos, 1912.; Miklós Róbert-Kováts Dániel, 1991. 2 Fényes Elek, 1851. II. 196. 1999. október elején a Keleméri Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint 565 fő a lakosok száma. 1 Fényes Elek, 1851. III. 259. Gömörszőlős lakóinak száma napjainkban nem éri el a százat. 4 A keleméri és poszobai egyház jegyzőkönyve 1707-1870. 306. 5 Keresztury Dezső szerint 1849. május l-jén vette őt feleségül, (vö. Arany János, 1975. 668. lap 228. levélhez fűzött megjegyzések) Miklós Róbert szerint Tompa május l-jén kelt levelében kérte meg Soldos Emília kezét, s a házasságot napok múltán Runyán meg is kötötték. {Miklós Róbert-Kováts Dániel, 1991. 41.) 554