A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

GYARMATI Béla: Egy hajdanvolt színházi mindenes Telepi György (1794-1885)

keres" című kompozíció - Kantoméval a címszerepben - ihlette Vörösmartyt az Árpád ébredése megírására.) Semmiképpen sem véletlen tehát, hogy a kislétai református pap fia - a vándorszínészet évei után - 1826-tól már állandó tagja a kassai társulatnak, s innét (vezértag társaival) Budára kerül, ahonnan egyenes út vezet a Nemzeti Színházig, melynek szerződött tagja lett és maradt 1855-ben történt nyugdíjazásáig. Sok színháztörténeti eseménynek volt részese, tanúja. Bánk bán első színrevitelekor együtt szerepel (Kassán 1833-ban) Kantoméval, Dérynével, Egressyvel, Megyerivel... Később ő lesz a Lear király Bolondja. Előtte senki nem játszotta magyar nyelven a szerepet. (Megjegyzendő, hogy a vándorszínész Petőfi is ezt a Shakespeare-figurát választja magának Kecskeméten.) S azt még nem is említettem, hogy Telepi (1825-ben) a pozsonyi országgyűlés közönsége előtt is föllépett. Aztán mennyi népszínmű, bohózat... Némely vélemény szerint a „nyersebb komikai feladatok" vonzották. Mások a magyar realista színpad úttörői között emlegetik - Lendvayékkal, Egressyvel, Megyerivel együtt. Leghíresebb szerepe kétségtelenül Hugli borbély (Két pisztoly) - ezt a bohózati alakot ötvenéves színészi jubileumán újra életre kelti a Nemzeti Színház színpadán. Maga Szigligeti köszönti ekkor; ezüst serleget, babérkoszorút nyújtanak neki át. Ám papírforma szerint már 1855-ben nyugdíjba vonul. Addig szinte mindent tudunk róla. Később már kevesebb a fogódzó. A színházhoz persze nem lesz hűtlen. Meggyengült, fátyolossá vált hangja miatt már nem vállal szerepeket, de a színpadtechnika, meg a látványteremtés változatlanul érdekli és foglalkoztatja. Utolsó nagy munkája (1854) az új szabadkai színház színpadának tervezése és berendezése. De a továbbiakban is felfedezhetjük kezének nyomát a színházakban. A Miskolci Nemzeti Színház kortináját is ő festette, a diósgyőri vár látképével. Immár az 1850-es évek végén járunk. A kézikönyvek pontos dátumot nem közölnek, csak ezt olvashatjuk: „vidékre vonult, s Diósgyőrön, majd Tibolddarócon községi bíró lett." r& * *,*»-****, -• ^y / ~yj f

rs a?;'., - . . # •ftsiA'* ' \~>*-*<-*;s. ,S£ J? 'PX-v'm-Á. Nyáry Pál megyei főjegyző és a színház igazgatóságának „ választottsági" tagja 1839-ben kelt igazolása arról, hogy Telepi mind színész, mind színház-gazda és díszítményi főfelügyelő teljes megelégedésre viselte hivatalát. Feltáratlan évek. De kár lenne feltáratlanul hagyni Telepi hátralévő két évtizedének eseményeit. A Tardon töltött utolsó évekről is csak annyit tudunk, hogy ide vonult 505