A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

HIDEG Ágnes: Adatok a miskolci evangélikus gimnázium történetéhez

magániskola. Itt grammatikáig,

2 majd 1783-tól az egyház nyilvános iskolájában syntaxisig tanították a növendékeket.

3 Ekkor még külön iskolaépülettel nem rendelkezett az egyházközség, így a tanítói lakás két helyiségében folyt az oktatás, a tanító pedig az eperjesi líceum seniora (a tanulóifjúság képviselője, a rektor és az ifjúság között közvetítő szerepe volt) volt. 1784-től a tanulók száma növekedni kezdett, s az 1786-os közgyűlés már arról határozott, hogy a tanító mellé egy segédtanítót is kell alkalmazni. Ennek 1793-ban eleget is tettek, Nagy János tanítót előléptették rektor-professzorrá, Záborszky Sámuelt pedig megválasztották kántor-tanítóvá. Ugyanebben az évben az iskolát alsó és felső tagozatra bontották. Ebből a felső tagozatból alakult ki az algimnázium 1808-ban.

4 Ekkor Eperjesen kerületi gyűlést, Pesten pedig egyetemes gyűlést tartott az egyház, ahol elfogadták a miskolciak kérelmét, hogy egy kerületi, nemzeti gimnáziumot felállíthassanak. Ezt követően új iskolai rendtartást készítettek, ahol a két tagozatot elemi iskolaként és gimnáziumként említik, s mindkettőre külön szabályzat vonatkozott. A gimnázium részére felállították a szófűzési és szónoklattani osztályt, s ezzel a tanulmányi időt hat évre emelték.

5 Az 1830-as évek vége felé felvetődött a régi, nagy múlttal rendelkező református gimnáziummal való egyesítés gondolata, de a tervezet több tárgyalás után kudarcba fulladt. Az iskola működésének első negyedszázada - a reformkor és a szabadságharc dicső korszaka - volt a gimnázium fénykora. A tanulói létszám nagymértékben nőtt, hisz a magyar nyelv művelésére nagy gondot fordítottak, ezért sereglettek ide nemcsak a közeli helyekről, hanem a távolabbi Felvidékről is a diákok. A magyar nyelv fontossága mellett az oktatás általános színvonala is emelkedett. Ehhez hozzájárultak a kitűnő képességű, nagy tanáregyéniségek. Az iskola fénykorának első nagy alakja Dunay Imre volt. Szigorú, fegyelmet tartó, jó eredményeket felmutató tanárként ismerték. A keze alól kikerült tanítványok még felnőttkorukban is emlegették, hogy az ifjúságot katonai kiképzésben részesítette, rezesbandát szervezett fúvós hangszerekből, mely hangszereket később a szabadságharc idején a térparancsnok lefoglalt a Schwechat alá induló honvédsereg zenekara számára. Dunay Imre halála után nemsokára nem kisebb egyéniséget, mint Máday Károlyt sikerült igazgatónak megnyerni.

6 Neki nagy szerepe volt abban, hogy a 19. század nagy eszméi, a polgári forradalom és a szabadságharc levegője jellemezhette a gimnázium életét. Forradalmi magatartására jellemző, hogy 1848-ban a dobogóról buzdította a retoristákat a fegyverfogásra, a syntaxistáknak pedig Czuczor Gergely Riadó című versét adta fel leckének. Ennek a hazafias szellemnek meg is lett a böjtje. Máday utóda, Lippay Endre igazgatósága alatt a zaklatások sora következett. Mikulás, a tankerületi igazgató és más központi küldöttek gyakran látogattak be az iskolába, s azt vizsgálták, milyen mértékben használják itt a német nyelvet, és hogy nem tanítanak-e nemzeti költeményeket.

7 Az iskola ezek után fokozatosan kezdett veszíteni régi fényéből. 1850-ben Magyarországon is életbe lépett az új tanügyi szabályzat, az Entwurf,

8 2 Az akkori rendszer szerint minden osztály két évet jelentett: a grammatisták két évig tanulták a nyelvtani alapismereteket és a syntaxisták további két évig a mondatszerkesztést. Az utolsó két évben került sor a retorika tanítására. 3 Szendrei János: Miskolcz város története, 1800-1910. 4. köt. Miskolc, 1911. 468. 4 Szebik Imre-Várhegyi Miklós: A miskolci evangélikus egyházközség története, 1783-1983. Miskolc, 1983. 39^0. 5 Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai. Miskolc, 1989. 34. 6 Szebik I. -Várhegyi M, i. m. 83. 7 Fabiny Tibor: Egy elfelejtett iskola nagynevű tanulói. In: Evangélikus Élet, 1965. 43. szám 2. 8 Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezetének tervezete. A középfokú oktatás rendjét újjászervező osztrák tanügyi szabályzat szervezeti vonatkozásokban legjelentősebb újítása az addig hatosztályos gimnázium nyolcosztályossá való kibővítése, az érettségi vizsga bevezetése, továbbá a reáliskola létrehozása. 497