A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
CSEH Zsolt: Üzenetek. Kísérlet egy „spontáníró” asszony prófétai szerepének értelmezésére
életének. Az összegyűjtött írások egy jelentős kéziratot adnak, amelyet M. néni érezhetően egyfajta életműnek tekint. Az üzenetek és hatásuk A sugalmazott szövegek formai szabályszerűségeinek meghatározásában sokat segít a számítógépbe beírt, szerkesztett, kinyomtatott majd összefűzött változat. Az ily módon is terjedelmesnek mutatkozó szöveg azonban korántsem teljes, hiszen a legutolsó befűzött szöveg (1998. húsvét) után még bőségesen keletkeztek üzenetek, másrészt néhány írás az elsők közül hiányzik, mert azokat M. néni elmondása szerint egy egyházi személy magánál tartotta, miután a szövegeket elolvasásra átadta neki. Nagy valószínűséggel azonban ez utóbbiak formai és általános tartalmi vonatkozásaikban nem tértek el a későbbiektől. M. néni autográf szövege - mert természetesen mégis ezt célszerű primer forrásnak tekinteni - szintén jól tagolt írásmű: nagyméretű, ún. franciakockás füzet szétbontott, kihajtott, teljes belívein, hosszú, tömött sorokban. Előfordulnak benne helyesírási, kisebb nyelvhelyességi hibák, de egyáltalán nem jelentősek. 5 A helyesírási hibákat többnyire javította a szöveget legépelő hölgy 6 , de a szöveg értelmén, a mondatok, mondatrészek szerkesztésén nem változtatott. A kézzel írt anyagban a fontosabb szövegrészek kiemelését a teljes vagy részleges aláhúzás jelöli, valamint előfordul nagy kapitálisok használata is. A gépelt szöveg nagy kapitálisokkal illetve kurzívval jelöli a kiemelendő sorokat. Minden egyes üzenet hagyományos katolikus köszönésformulával kezdődik: Dicsértessék a Jézus Krisztus!, s a szintén hagyományos áldásformulával folytatódik: Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből! Ámen. Majd az üzenetek küldője megnevezi magát, s személyes, szinte bizalmas hangon szólítja meg M. nénit: Ármin vagyok, ne félj! Ezután köszöntés kezdődik, mely lehet rövidebb, hosszabb, s csak a lehető legritkább esetekben marad el. Példaként idézzünk most kettőt: Köszöntelek testvérem a mindörökké élő Atya, az ő szent Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus, és a közöttetek élő Szentlélek Úristen szent nevében, a dicső Szentháromság szent kegyelméből, ámen. A másik: Köszöntelek testvérem az Atya, ki eget és földet alkotta, a Fiú, ki megváltotta a világot, a Szentlélek Úristen, ki megszentelte a mindeneket, a szentháromságú egy igaz Isten kegyelméből, ámen. A szövegek legterjedelmesebb részei, tárgyalásai, tulajdonképpen olyan egységek, amelyek egyaránt tartalmaznak imát, könyörgést, magyarázatokat, és előírásokat, amik a vallásosságát gyakorló ember hitét hivatottak fenntartani, erősíteni. „Legyetek mindig éberek, ne engedjétek lelketeket ima és fohász nélkül. Éljetek mindig Isten jelenlevésében. Tudjátok, hogy Uratok mindig figyel és lát benneteket és megmentitek lelketeket. Mert aki Isten jelenlevésében él, abban kegyelem működik, de csak a ti akaratotok által... " Egyes szövegek tartalma egészen megfeleltethető olyan prédikációkéval, melyek a katolikus vallásgyakorlatnak megfelelők; misék, istentiszteletek templomi szertartásai 5 Az írás képe és más - formai és tartalmi -jellemzői alapján elmondhatjuk, hogy M. néni ez irányban meglehetősen művelt. 6 1992-ben M. néni elhatározta, hogy szövegeit megsemmisíti. Ebbéli elhatározását csak elősegítette a teológus végzettségű nővére, aki legépelhette volna a szövegeket, de nem tette, ráadásul M. néni értelmezése szerint valószínűleg azért nem, mert úgy érezhette, hogy a kiválasztottság őt illette volna. így a szövegeket egy önként jelentkező hölgy írta számítógépre, akinek elmondása szerint olyan indíttatása volt, hogy régi imádságszövegeket gépeljen. 466
