A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – LENGYEL György: Miskolc-Rózsás-hegy késő-paleolitikus leletei

Technológia Leletfeldolgozásunkban fontos szempont az eszközkészítési folyamat, a művelet­sor (chaine opératoire 5 ) és egyes fázisainak értelmezése. Ritka az ilyen irányú technoló­giai megfigyelések alkalmazása a hazai kutatásban, ezért szeretnénk rávilágítani a pattintott kövek technológiai elemzésének információértékére egy leletegyüttes feldol­gozása kapcsán. Pengék A pengék többsége sima, pontszerű és vonalszerű talontípussal rendelkezik, kisebb részükön a pengeleválasztás gondosabb előkészítésére utaló en éperon (V. tábla 4.), facettált, preparált-töredezett és diédre talon látható (4. és 5. ábra). A bulbus a legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy csak enyhén emelkedik ki, s általában széles területet fog­lal el a hátoldalon. Ezek a nyomok a közvetlen ütéssel használt lágy ütő (fa, csont vagy agancs) jellegzetességei. 6 A lévre megjelenése alátámasztja ezeket a következtetéseinket, hiszen általában faütő használatakor keletkezik. A lévre a penge talonjának hátoldal felőli, ajakszerűen kiemelkedő vékony pereme, amely fölött általában nem látható bulbus és ütközési pont. Létrejöttében fontos szerepet játszik - a kemény ütővel ellentétben -, hogy a faütő nem egy pontban érintkezik a leütési felszínnel, hanem annak peremében megakadva felületen megoszló erőrendszerrel választja le a pengét a magkőről. 7 Az előlapokon uralkodóan egyirányú leválasztások húzódnak, néhány esetben megfigyel­hetőek az ellentétes és az egymásra merőleges irányú negatívok is (6. ábra). A korábbi leválasztások iránya az esetek többségében megegyezik a penge leválasztásának irányá­val, de felbukkannak a darabok hossztengelyére merőleges negatívok is, melyek a mag­kövek débitage-felszínének kiigazításásakor leválasztott szilánkok negatívjai. A fentebb említett karakterek az egy leütési felszínű, unipoláris magkövek hasz­nálatát tükrözik az iparban szórványosan előforduló két leütési felszínnel rendelkező magkövekkel szemben. A leletanyagban felbukkanó pattintási hiba a réfléchi, az outrepassé és a nacelle (1. táblázat). Réfléchi hiba előfordul kemény és lágy ütő használatával egyaránt (VIII. tábla 2.). Kellő ütőerő hiányában a leválasztás során meginduló hasadás az ideális állapotnál ha­marabb fut ki a magkő débitage-felszínére, így a penge síkjára merőleges, töréshez ha­sonló felület keletkezik a lepattintott darab disztális végén. 8 Az előbb vázolt pattintási hiba ellentéte az outrepassé, amely a magkő leütési fel­színére érkező túlméretezett ütőerő hatására keletkezik (VIII. tábla 1.). Az anyaghasadás túlszalad a débitage-felszínen és leválasztja a magkő leütési felszínével szemben lévő részét is. Ennek következtében az outrepassé pengének egy erősen ívelt, majdnem visz­szahajló hátlapja alakul ki. 9 5 A fogalommal kapcsolatban lásd: Pelegrin et al 1988.; Holló et al 2001. (sajtó alatt) 6 Inizan et al 1999; 74.; Tixier 1982; 15., Pelegrin 2000. 7 Inizan et al 1999; 36, 144. Tixier 1982; 15. 8 Inizan et al 1999; 36. 9 Inizan et al 1999; 36., 149-150. 43

Next

/
Thumbnails
Contents