A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÜMEGI György: Híradás New Yorkból, Párizsból (Szalay Lajos és Zajtai Ernő levelezéséből 1960, 1972-73)

Audivert címét megtudhatod Van Rieltől. Jó lenne, ha az üggyel kapcsolatban pontos dolgot tudnál írni. Padilla információi filozófiai szépségüek, de tárgyi vonatkozásuk édes kevés. Hogy Blum is kudarcot fog vallani a Gebrauchgraphiknál, azt én előre megmondtam neki. Blum jóhi­szeműsége vitán felül áll, hisz megpróbálta azt, amiről ő is tudta, hogy hiábavaló. Dr. Blancó felesége írt nekem. Válaszolnom is kellene de nincs rá semmi kedvem, mert a levél annyira szubjektív volt, hogy csak jóakaratú fejbólintással felelhetnék, ami viszont le nem írható. Éppen most beszéltem Palival. Úgy értesített, hogy dolgotok rendben és gyorsan fog menni. Ha felesé­ged születési helye után megkapjátok a kvóta számot, nemsokára találkozni fogunk. Az én dolgaim nagyon nehezen indulnak meg, attól félek, a nehézségek még sokáig fognak tartani. Ta­lán még itt jobb lesz valamivel, ha majd angolul beszélek, mert akkor már tolmács nélkül tudnak kirúgni. Persze lehet, hogy ezekre a direct kirúgásokra nem fog már sor kerülni, mert úgy érzem, többször már nem fogok próbálkozni sem. De soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Egyelőre úgy látszik, hogy amíg angolul megtanulok, valami testi munkára kell mennem. Utána talán valami tanári állást kaphatok. Bárhogy is van vagy lesz, egy dolog biztos. Én itt már átvágni magam ezen a tömör fajvédő vonalon nem tudom. A könyvem hatása kellemetlen itt, valami olyan, mintha egy szobában éppen egy lányt erőszakolnának meg, és az ablak alatt megszólal a csengő, mert az utolsó kenetet viszik egy haldoklóhoz, - a haldokló (és ezt a szobában lihegő jól tudja) az előző megerőszakolás egy semmit nem értő kis áldozata. (Aki mellesleg az utolsó kenetet is oly tehetetlenül és kicsit bambán fogadja, mint a megerőszakolást.) így megpapolván és álpapolván magamat, levelemre pontot is teszek. - " Mindannyiunk nevében és Mindannyitoknak kézcsók, csók. Szeretettel ölellek Lajos L.SZ. 80 FENWAY 32 apt. BOSTON MASS. Most egy kicsit N. Yorkban kapkodok fűhöz fához, de Juciék Bostonban vannak. 5. Zajtai Ernő Szalay Lajosnak Hurlingham, 1960. szeptember 30. Kedves Lajos! Nagyon vártam hírt Tőled, remélem, ezúttal szerencsésen megérkezett levelem az ajánlással, első és második verzióban. Utolsó, augusztus 13-i leveled, amit New Yorkból írtál, bizony nem volt nagyon biztató, rengeteget gondolunk Rád és Rátok ezért reméljük, hogy már rendbejönnek a dolgok. Voltál a Palinál, akihez Mayer ajánlott? Nem tudom megteszi-e, amire Mayer kéri, de megpróbálni nem árt, esetleg sokat használhat. Amint már múltkor írtam, Mayer felajánlotta, hogy eladja ötven rajzodat. Az első reakcióm (persze nem vele szemben) az volt, hogy a peso és dollár ismert viszonyánál fogva ez nem mutatkozik üzletnek a Te számodra, de ezt Mayer is tudja és természetes, hogy az árat most ennek megfelelően szabnád meg. A rajzok elküldése biztos nem lenne probléma. Erről még nem esett szó, de például mikor Mayer New Yorkban volt, a Transcontinental többször vitt neki kilós leveleket. Mayer már többször kérdezett, mit válaszoltál. Szeretne „észak-amerikai impressziókat". Amint már említettem, most eléggé aktívan műkereskedik. Úgy látszik, külön öröme telik benne, hogy ezzel is tud pénzt keresni, ha kedve tartja. Mindezt nem azért írom, hogy rábeszélje­lek, csak azért, hogy tudd, hogy ha jónak látod és értelmét vagy szükségét látod, tudd, hogy ez a lehetőség fennáll. Időközben próbáltam felhajtani az ifjú Audivertet, de eddig nem jártam sikerrel. Van Riel csak az apjá­ról tudott. A telefonkönyvben láttam egyet, felhívtam, kiderült hogy a nagybátyja, de már évek óta nem hallott felőle. Megadta az utolsó címét, Bolivár 100 körül, ott is voltam, de kiderült, hogy egy penzió, ahol már több mint egy éve csak nők laknak. Október 3-án nyílik meg egy kiállítás, ahol a tucumáni Audivert is szerepel, talán ennek révén nyomára akadok a fiának. Pár napja bevetődött Blum az irodába. A Gebrauchsgraphik levele nem volt nála, de mondta, hogy ren­geteg az anyaguk és hát ez mégsem vág annyira a vonalukba, lévén hogy reklámötletek stb. érdeklik. Viszont örömmel mesélte, hogy Brazíliában elhelyezett valamit Rólad, a HABITAT-nál, Sao Pauloban. Megkértem, hogy lemásolhassam számodra a levelet, mire ideadta a Rád vonatkozó részt. Ez a fordítás: „Kedves Blum úr, Néhány napja kaptam meg július 18-i kedves levelét, és köszönettel nyugtázom a Szalay Lajos rajzolóra vo­natkozó anyagot, amit a „Habitat" következő számában szívesen közölni fogunk. (A folytatás már nem Rád vonatkozik.) A „Sur" csoportra vonatkozó jelzett anyagot is elvárom és kérem, hogy gazdagon illusztrálva küldje." Blum megígérte, hogy odaadja majd az illető számot. Már magam is utánanéztem volna, hol lehet megkapni, de több mint egy hete nem mozdultam el hazulról, elég csúnya influenzám volt, remélem, már 400

Next

/
Thumbnails
Contents