A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

Ev Ferii Nő Együtt Ev fő % fő % fő 1994 4 1,9 21 11,7 25 1995 8 3,8 23 12,8 31 1996 7 3,4 14 7,8 21 1997 4 1,9 19 10,5 23 Összesen 203 53,6 180 46,4 388 A nők bevándorlása a migrációs folyamat során egyenletesebb megoszlást mutat a férfiak évenkénti számához viszonyítva. Ez részben abból adódik, hogy a nők körében végig meghatározó maradt azoknak a száma, akik vagy a családalapítás szándékával érkeztek Magyarországra, vagy ahogy már említettük, magyar állampolgárral kötött házasság révén családegyesítést kértek. 12. táblázat Az egyedül érkezett bevándorlók nemek és korcsoportonkénti megoszlása családi állapot szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben (1987-1997) f 1 t/) U Korcsoport f 1 t/) U 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61N ITi t/5 o f 1 t/) U férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő N ITi t/5 o házas 14 25 49 12 12 6 3 2 4 2 1 130 elvált 5 12 3 4 3 2 4 33 nőtlen/ hajadon 54 25 70 35 13 3 2 2 1 205 özvegy 1 2 1 2 5 2 23 36 ossz 54 39 100 85 39 19 14 8 2 12 4 28 404 Az egyedül érkezett férfiak 65,3 százaléka nőtlen volt, míg a hajadonok aránya ennek mintegy csak a fele, 34,6%. Ha hozzávesszük, hogy a huszonéves házasok között 63 fiatalasszony mellett csak 25 fiatal férjet találunk, akkor ez azt jelezheti, hogy a nők inkább a házasságkötést követően, a biztosabbnak tetsző házastársi kötelék létrejötte után szánták rá magukat nagyobb számban az áttelepülésre. A 80-as években nem volt ritka az érdekházasság sem. A családalapítási szándék meghatározó maradt a kilencvenes évek folyamán is. A korcsoportonkénti vizsgálatokból megállapítható, hogy az 1988-1990 közötti bevándorlási szakaszhoz hasonlóan végig meghatározó volt az áttelepülők körében a fiatal házaspárok száma. A vizsgált 285 család közül 161 érkezett gyermekeivel, és összesen 123 tíz éven aluli gyerek települt át szüleivel Borsod-AbaújZemplén megyébe. 374