A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

5. táblázat A Romániából összes bevándorlók megoszlása nemenként és korcsoportonként (1988-1994)

25 Kor 1988-1994 Összesen 1988-1994 Százalékos megoszlás Kor Férfi Nő Férfi Nő 0-14 8 249 7 790 16 039 22,0% 21,2% 15-19 3 055 2 860 5 915 8,1% 7.8% 20-29 11 208 11 711 22 919 29,9% 31,9% 30-39 7 443 8 139 15 582 19,8% 19,1% 40-49 4 294 3 594 7 888 11,4% 9,8% 50-59 1 496 1 578 3 074 4,0% 4,3% 60 év felett 994 1 550 2 544 2,7% 4,2% A kimutatott adatokban a férfiak és nők aránya csaknem 50-50%-os. A nők kivándorlásban betöltött kiemelkedő szerepét viszont ez a kimutatás is jelzi azáltal, hogy a 2029-es korcsoportban, éppen a férjhez menő korosztálynál a nők aránya meghaladja a férfiakét. 3. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe történt bevándorlás szakaszai A bevándorlók érkezésének időpontja valamint száma alapján a 80-as évek végén, a kilencvenes évek folyamán Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe irányult migrációs folyamat négy szakaszra bontható. Az 1987 előtti időszak a folyamat látens periódusának tekinthető részben az érkezők csekély száma, részben a bevándorlás módja miatt. A vizsgálatunkban érintett 597 személy (családtagokkal együtt 931 fő) közül 32 érkezett 1987-ig Borsod-Abaúj-Zemplénbe. Valamennyien legálisan, azaz az illetékes hatóságok engedélyével telepedtek át Romániából. A magyarországi letelepedés indokául közeli rokonokkal történő családegyesítés, hozzátartozók gondozása szolgált, illetve született magyar állampolgárral kötött házasság révén következett be az áttelepülés. A bevándorlási hullám csúcspontja, egyben következő szakasza 1988 és 1990 közé esett. Ennek a második szakasznak a fő jellemzője az országosan is tapasztalt tömeges bevándorlás. A vizsgált személyek zöme, 43,9 százaléka ezen három esztendő alatt jött át BorsodAbaúj-Zemplén megyébe. Ugrásszerűen megnőtt az illegális határátlépések száma. Mint már fentebb említettük, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hatóságoknál kérelmet benyújtott és jelen vizsgálatba bevont 597 bevándorolt 29,5 százaléka 1988 és 1990 között illegálisan jött át magyar földre (lásd a 2. számú táblázatot!).

26 A harmadik, a tetőzés utáni szakasz 1991-1994 közötti időszakot foglalja magába. A tárgyalt migrációs folyamat egészén belül ez is fontos, hiszen a bevándorlók 37,2 százaléka ez alatt a négy év 25 Tóth Pál Péter i. m. 26 Arra vonatkozóan nincsen adatunk, hogy összesen hányan nyújtottak be bevándorlási, illetve letelepedési kérelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatásrendészeti Hivatalnál (továbbiakban: Igazgatásrendészet). Az 1998-ban folytatott anyaggyűjtés során csak azoknak a személyeknek az adatlapjait dolgozhattuk fel, akik az igazgatásrendészeti hivatal nyilvántartásában szerepeltek. Kikerültek a nyilvántartásból azok, akik időközben magyar állampolgárságot kaptak vagy más megyébe költöztek. A feldolgozott 597 kérelem és a családtagokkal együtt érintett 931 személy adatai véleményünk szerint olyan bázist jelentenek, melyek segítségével a Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe irányult bevándorlás főbb demográfiai jellemzői megállapíthatók. 370