A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

Az 1985. és 1986. évekről nem találtunk a Magyarországra betelepülőkről adatokat. Ugyanakkor a romániai magyar képviselet jelentése szerint „a letelepedés feltételének hiánya miatt többen valamelyik harmadik országba kérik kitelepülésüket". Angliába 150, az USA-ba 5000, az NSZK-ba 12 000 kitelepülési kérelmet adtak be. Ez utóbbi kivándorlói létszám - a konzul szerint - „nagy hányada a magyar nemzetiség köréből került ki". Az 1987-ben újra megerősödő és 1990-ben tetőző bevándorlási hullám okait az idézett évi jelentések azzal magyarázzák, hogy: „a román hatóságok nem bátorítják, de nem is akadályozzák a kitelepülést. Ez egybeesik az egységes homogén nemzetről vallott nézetekkel, és erősíti a konzul 1975-ben már jelzett „magyartalanításra" vonatkozó jelzéseit." Kimutatott adataink szerint 1987 és 1988-ban a Romániából Magyarországra bevándorlási engedélyt nyertek és az áttelepülők száma 4135, a bevándorlást kérelmezőkkel és az elutasítottakkal, azaz a potenciális bevándorlókkal együtt a bevándorlást elhatározók együttes száma 9050 főre tehető. 1989-ben az áttelepülő 5260 fő jelzi a bevándorlási hullám kezdetét. 1990-ben pedig az áttelepülők és bevándorlást kérelmezők együttesen 23 380 személy - mutatja a tetőzést. Felhozott adatainkat azért tartjuk fontosnak - bár Tóth Pál Péter körültekintően, igen gazdag forrásanyagra támaszkodva mutatja be 1988-tól 1994-ig a Romániából Magyarországra bevándorlók számát (lásd 2. táblázat) - mert a jelzett adatok kiegészíthetek 1987-ig a legálisan engedélyezett és tényleges bevándorló 12 688 fővel, másrészt igazoljuk is Tóth Pál Péter adatait, hiszen 1990-ben már a kimutatásunkban 10 000 fő fölött volt az áttelepülők száma, és a konzuli jelentések is évi 10 000-es tömegre becsülik a Romániából hazánkban bevándorlók számát. Az 1990-ben bevándorlást kérelmező 13 000 fő is jelzi a tömeges bevándorlási szándékot. Részben a fentiekhez, de különösen a rendszerváltást megelőző két évhez kapcsolódik az a legutóbbi adat, mely szerint „1998-ban több mint 12 000, 1999-ben pedig 24 000 „turista" maradt hazánkban. Döntő többségük Románia magyar nemzetiségű állampolgára volt."

18 2. táblázat A Romániából Magyarországra érkezettek száma, (1988-1994) 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1988-1994 8 397 19 550 16 781 14 686 8 474 3 856 2 554 74 298 A Magyarországra Romániából bevándorlók országos adatai mindenekelőtt azt mutatják, hogy a bevándorlók nagy hányada 1988-tól 1992-ig érkezett. Kiugróan magas volt a bevándorlás a rendszerváltás előtti és az azt követő években. 1988-1994 közötti időben a bevándorlók 74 ezren felüli kimutatott számát az 1987-ig felhozott adataink és az illegális kivándorlásra vonatkozó jelzéseink alapján, 90-100 ezer főre becsüljük. Ez az elvándorló tömeg Erdély magyar lakosságának, a kb. 2,5 millió embernek 4%-a. Ezek az abszolút számok és arányok azt mutatják, hogy az erdélyi magyarságot a Magyarországra történő kivándorlás létszámában jelentősen érintette ugyan, de a román politikai erők egy részének a homogenizálásra, a magyartalanításra vonatkozó elképzelése, az asz18 Tóth Pál Péter: Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon, (1988-1994) Bp, Püski, 1997. 41-128. 19 Tóth Pál Péter: Haza csak egy van? i. m. 82. 366