A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

1910-ben az erdélyi összlakosság 31,6 százalékot tett ki, addig az 1992-es népszámlálás adatai szerint ez az arány már csak 20,85 százalék.

10 A „homogenizáló" politika részeként a román vezetés rugalmas, ugyanakkor nehezen kiszámítható, „húzd meg, ereszd meg" kivándorlási politikát folytatott. A szelektív emigrációt különösen az asszimilációra nem hajlandó értelmiség távozásának támogatása jelentette.

11 A kisebbségi jogok durva megsértéséből fakadó feszültségek a nyolcvanas években kiegészültek az életkörülmények rohamos romlásából fakadó nehézségekkel. A 80as évek elejére a román gazdasági élet minden területén kiéleződtek az ellentmondások. Egyre romlott a gazdasági helyzet, és az ebből fakadó terheket, valamint a külföldi adósságállomány mielőbbi és erőltetett ütemű visszafizetését célul tűző gazdaságpolitika következményeit a lakosság növekvő mértékben volt kénytelen elviselni. 1981 őszétől számos termékre jegyrendszert vezettek be, jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak, csökkent a reálbér. Az elmélyülő belpolitikai válságban a hatalom viszonylagos tömegbázisát a többségi nacionalizmusra alapozott politikával igyekezett megtartani. A nacionalista érzelmek manipulálása egyre elviselhetetlenebbé tette a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzetét. A kisebbségeket eleve megbízhatatlannak, belső ellenzéknek minősítő politika éle egyre inkább kizárólagosan a magyarságot sújtotta, mivel a zsidók nagy része kivándorolt, folyt a németek kitelepülése is. Ebben a kiélezett politikai helyzetben mind több magyar kényszerült arra, hogy szülőföldjét legálisan vagy illegálisan elhagyva Magyarországra, kisebb részben Nyugat-Európába vagy a tengeren túlra meneküljön és ott telepedjen le.

12 2. Bevándorlás Romániából Magyarországra a) Létszámadatok Arra a kérdésre, hogy hányan hagyták el Romániát és települtek át Magyarországra, nehéz pontos választ adni. A kérdéssel foglalkozó szakirodalom esetenként egymástól nagyságrendekkel eltérő adatokat használ, amely eltérések részben az aktuális vizsgálati szempontból fakadnak, részben a különböző statisztikai bázis alapulvételéből. Tóth Pál Péter 1988 és 1994 között 53 735 romániai menekülővel számolt.

13 Az 1990 és 1995 között belépett, huzamosan Magyarországon tartózkodó román állampolgárok számát egy másik összesítés 65 742 személyre teszi.

14 Az 1994-es Demográfiai Évkönyv 98 744 Romániából érkezett külföldi állampolgárral számol, akik 1988 és 1994 között tartózkodási engedéllyel legalább egy évet Magyarországon töltöttek, vagy egy évnél hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt kaptak, függetlenül attól, hogy jelenleg Magyarországon tartózkodnak-e.

15 w

VécseiK., 1994.75-76. 11 Románia, 1990. 258. A román kivándorlási politika „hajlékonyságát" támasztják alá a konzuli jelentések is. 12 Uo. 264-267. 13 Tóth Pál Péter. A Magyarországra menekülők, 1988-1994. Statisztikai Szemle, 1996. május-június, 444-445. 14 Magyar Statisztikai Évkönyv 1995. Budapest, 1996. 39. 15 Demográfiai Évkönyv 1994. Magyarország népesedése. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1995. 403. Demográfiai Évkönyv 1994. 413. Hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén tartózkodó külföldiek döntő része Romániából érkezett, azt a megyei igazgatásrendészeti hivatal nyilvántartása igazolni látszik. 363