A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SPÓNER Péter: 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 1918-1921

A kormánybiztos még ugyanezen a napon értesítette a hadügyminisztériumot is.

31 A Magyar Hadügyminisztérium 55. ügyosztályának Budapest Borsodvármegye és Miskolcz város közönségének azon kívánságát, hogy a már évek óta Szibériában sínylődő megye és városbéli véreinket mielőbb hazaszállítani kívánja, egy előtérbe jutott és már egy hónap óta működő „Hadifogoly mentőakció" keretében szolgáljon olyképpen, miszerint a szállítási költségeket részint a hadifoglyok hozzátartozói, részint társadalmi úton fedezzük és a szállítást eszközlő missziónak az idemellékelt és az amerikai vörös kereszt egylet budapesti képviselőjéhez címzett átiratbanfoglaltfeltételek mellett rendelkezésre bocsátjuk. Arra kérnök a magyar hadügyminisztérium t. ügyosztályát, miszerint lépne érintkezésbe az amerikai vörös kereszt egyesület budapesti képviseletével, ahová mi egyidejűleg az ide mellékelt átirat eredeti példányát angol nyelven elküldöttük. Az ügy lebonyolításának részleteit tárgyalván meg a fentnevezett misszióval, ennek eredményéről tisztelettel kérjük mielőbbi szíves értésüket, hogy esetröl-esetre kívánalmaikat teljesíthessük és ennek megfelelőleg intézkedhessünk. Miskolcz, 1919. november 3. Teljes tisztelettel Dr. Gedeon Aladár Kormánybiztos A hadügyminisztérium illetékes ügyosztálya fel is vette a kapcsolatot az Amerikai Vöröskereszt budapesti megbízottjával, de a tárgyalások nehezen haladtak. Eredményesebbek voltak a Nemzetközi Vöröskereszttel folytatott megbeszélések, melynek eredményeként november végén megtörténhetett az első átutalás. A pénzügyi tranzakciót Székely Aladár, a Borsod Miskolczi Hitelbank igazgatója bonyolította le. Ennek keretében 27 szibériai hadifogoly hozzátartozói által befizetett összeget juttatták el a Nemzetközi Vöröskereszt genfi központjába. E szervezet 1919 tavaszán dr. George Montandon svájci orvost, vagy ahogy a korabeli sajtóban gyakran emlegették, dr. Montandon Györgyöt küldte ki Szibériába elsősorban tájékozódni, másodsorban a lehetőségek szerint támogatni a rászorulókat, és elkezdeni szervezni a hadifoglyok hazatérését. Természetesen Montandon feladata nem kizárólag a magyar, hanem minden hadifogoly érdekének a képviselete volt. A magyar kormány egy kisebb összeget átutalt a Nemzetközi Vöröskereszt számlájára, hogy e misszión keresztül juttassák ki a rászoruló szibériai hadifoglyokhoz, ez az összeg azonban arra nem volt elég, hogy a hazahozatal költségeit is fedezze. A Vlagyivosztokban működő Montandon-féle misszió elsősorban a kapcsolatteremtésben, a kint rekedt hadifoglyok érdekvédelmében játszott fontos szerepet, később pedig megszervezte azon hadifoglyok hazatérését, akiknek családja elő tudta teremteni a hazautazáshoz szükséges összeget. A miskolci mentőakció által összegyűjtött pénzt is a genfi központon keresztül juttatták ki a Montandon-féle misszióhoz és megkezdődhetett az első hazatérő csoport megszervezése.

32 31 Miskolczi Napló, 1919. november 5. 32 Ténylegesen 1920 januárjában érkezett meg Montandon vlagyivosztoki állomáshelyére az első miskolci pénzküldemény. Ekkor 27 hadifogoly útiköltségét sikerült eljuttatni Bernen keresztül Szibériába. Alább közöljük nevüket, a zárójelben pedig hadifogolytáboruk nevét. 324