A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SPÓNER Péter: 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 1918-1921

Miskolczi Napló szeptember 20-i számában dr. Illés Brúnó 10-es honvéd főhadnagy levelét ismertették, mely az egyik legnagyobb szibériai hadifogolytáborból, Krasznojarszkból érkezett. Azért esett e levélre a választásunk, mert minden szempontból jellemzi a szibériai viszonyokat és a foglyok testi-lelki állapotát: „...Május végén még havazott, majd minden átmenet nélkül +30 Celsius a hőség. Szandálokban járunk, harisnya nélkül sportingben. Gondolatokban és álmokban mindig nálatok vagyunk.... Egész szervezett város vagyunk, körülbelül 3000 lakóval.... Itt már két forradalmat átéltünk, s most a csehszlovák harcok folynak az új munkás hatalom ellen. A felfordulás óriási s mi két ütköző között vagyunk. Senki sem törődik velünk, nagyon el vagyunk hagyatva, feledve...Sokan nagyon lefogytak, rheumások lettek, elképzelni sem tudják, mi az 5 év rabság, távoli ellenséges földön nélkülözni....Mi miskolcziak mind teljesen egészségesek vagyunk, teljes egyetértésben élünk, habár mások közül sokan elpusztultak tiphus, malária és más betegségben. Sokan megőrültek, sokaknak lefagyás folytán amputálni kellett karját, lábát, ujjait, fülét, orrát. Gyenge tüdejűek tönkrementek, elpusztultak, néhányan öngyilkosságot követtek el.... Mikor fogják végre valahára ügyünket pártfogolni, mikor fog kormányunk érdekünkben valamit tenni, kik testi, lelki épségünket, életünket kockára tettük és már öt éve szenvedünk nyomorgunk."

x% Az ilyen és ehhez hasonló levelek nemcsak a közvetlen hozzátartozókat, hanem az egész közvéleményt megrázták és sokkolták.

19 Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gyors cselekvés életbevágó és a hadifoglyok hazahozatalának megnyugtató rendezéséhez szélesebb társadalmi összefogásra van szükség.

20 Miskolcon az elsők között alakult meg a hadifoglyok hazahozatalát célul tűző társadalmi szervezet. A kezdeményezés dr. Egri Miksa orvostól indult, akinek veje, dr. Lédig Dezső

21 szenvedett Szibériában, így személyesen is érintve volt a kérdésben. A miskolci összefogást több hasonló vállalkozás követte az országban, így Szombathelyen, Budapesten és Győrben alakult meg hasonló szervezet.

22 Első és egyben alakuló összejövetelét 1919. október l-jén, szerdán tartotta meg a szervezet. A résztvevők egy 15 tagú bizottságot választottak meg, melynek elnökéül dr. Egri Miksát kérték fel. A hadifogoly akció munka végrehajtó bizottság október 13-ai 18 Miskolczi Napló, 1919. szeptember 20. 19 Ezen levelek közzététele a közvélemény figyelmének felhívásán, a társadalmi összefogás elősegítésén túl azt a célt is szolgálta, hogy a hadifoglyok hozzátartozói hírekhez jussanak. A foglyok tisztában voltak azzal, hogy csak ritkán jutnak haza a leveleik, ezért a legtöbben "kölcsönösségi alapon", mindig írtak a velük egy táborban lévő, szintén miskolci hadifoglyokról is. 20 Miskolc társadalma ekkor már nem először fogott össze a hadifoglyok érdekében. A breszt-litovszki béke után nagy számban érkeztek haza egykori hadifoglyok, akik ideiglenesen a város melletti - elsősorban egészségügyi szűrés miatt felállított- táborban lettek elszállásolva. 1918 márciusa és júniusa között több mint 1700 egykori hadifogoly fordult meg itt, akiknek a jobb ellátása, a tábori körülmények javítása céljából a város közönsége gyűjtést szervezett. Az összegyűlt mintegy 14 ezer koronát a város vezetése „a katonák fogadtatása és az ezzel járó költségek fedezésére " további 5 ezer koronával egészítette ki, tekintettel arra, „hogy átérezve városunk közösségének a fogságból visszatérőkkel szembeni kötelezettségét, szükségesnek tartottuk a nemes akcióban való részvételt." B.-A.-Z. m. Lt. IV.-1903/a. Miskolc város 1918-1919. évi jegyzőkönyve, ügy alapszáma: 128/1918. 21 Egri minden erőfeszítése ellenére veje, dr. Lédig Dezső ügyvéd csak 1921 őszén térhetett haza, ugyanis a szovjet hatóságok több száz tiszttársával együtt túszként tartották vissza. 1921. november elején öt miskolci társával, Petrányi Miklós tanár és iparművésszel, Inczédy László tartalékos 10-es honvéd hadnaggyal, római katolikus tanítóval, Inczédy Gyulával, Tóth László 10-es honvéd századossal és dr. Bónis György tartalékos 10-es honvéd hadnaggyal, Borsod vármegye volt alispánjának unokaöccsével érkeztek meg a csóti táborba. Miskolczi Napló, 1921. november. 22 A Miskolczi Napló újságírójának állítása szerint az országban a miskolci volt az első ilyen jellegű társadalmi összefogás, ezt követte a budapesti, majd a szombathelyi kezdeményezés. Miskolczi Napló, 1919. november 29. 320