A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
TAKÁCS Béla – VERES László: A szoldobágyi és a szelestyei üveghuták története I.
főleg a parádi gyógyfürdővel kapcsolatos emlékpoharak, a középosztály, a parasztság számára készített festett likőrös- és boroskészletek. Az egyedi darabok mellett az üzem évente átlag egymillió csevicéspalackot állított elő gépi berendezéssel. Az egyre jobban modernizált parádi üveggyár 1948-ig volt a Károlyi család tulajdonában. Az államosítás utáni korszak történetének ismertetésére nem térünk ki, a lényeg azonban az, hogy a Károlyiak által alapított vagy fenntartott üveghuták közül csak a parádi üveggyár vészelte át az idők viharait, illetve működik ma is. 19 Nem vitás, hogy a Károlyi család a 18. század folyamán sokat tett a hazai ipar fejlesztésében, azonban ezek a kis üzemek, manufaktúráknak csak jóindulattal nevezhető műhelyek a gondatlan kezelés, a megfelelő szakemberek hiánya miatt nem sokáig működhettek, és a szervezetlenség, a céltudatos iparpolitika hiánya okozta a vesztüket. Jó példa erre, hogy a nagy birtokgyarapító, gróf Károlyi Sándor az 1743-ban bekövetkezett halála után 497 795 forint adósságot hagyott a fiára, Károlyi Ferencre. Azt azonban, hogy gróf Károlyi Sándor milyen gondos házigazdaként kezelte az egyes ipari létesítményeit, éppen a szoldobágyi és a szelestyei üveghuták történetének ismertetése során fogjuk tapasztalni. 2. A szoldobágyi huta alapítása Mindenekelőtt a helység nevét kell tisztáznunk, mert ez még a legújabb kori szakirodalomban is Száldobágy formában szerepel, annak ellenére, hogy ilyen nevű birtoka nem volt a Károlyi családnak. Bihar megyében az 1895-ös Helységnévtár szerint van Hegyközszáldobágy-Szelistye-Száldobágy, viszont a két falu nem tartozott a Károlyiuradalmakhoz. A tévedést az okozta, hogy Kárffy Ödön a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1902-es évfolyamában „Adatok a száldobágyi üveghuta történetéhez" címmel tette közzé a Károlyi-levéltárban levő dokumentumokat, de ma már nehéz lenne kideríteni, hogy miért keresztelte át Kárffy Ödön a helység nevét Száldobágyra, holott már az alcímben is Szoldobágy olvasható, vagyis az, hogy Károlyi Sándor milyen utasításokat adott 1729-ben Salánki Andrásnak, a szoldobágyi üveghuta felügyelőjének. 20 Az is lehet, hogy egyszerű sajtóhibáról van szó, amit nem korrigáltak. Takáts Sándor „A magyar üveggyártók és üvegesek" című közleményében szintén száldobágyi hutáról ír, közöl adatokat a Károlyiak manufaktúrájáról. 21 Fényes Elek 1839-ben megjelent statisztikai és geográfiai kiadványában Szoldobágyról olvashatunk, de a hutát nem említi, mert ez 1839-ben már nem működött. 22 A Borovszky Samu által szerkesztett „Magyarország vármegyéi és városai" című sorozat Szatmár megyét leíró részében szintén Szoldobágy, illetve Bikkszoldobágy szerepel. 23 Kárffy Ödön tévedését, vagy a nyomdahibát senki nem vette észre, és ebből következően a magyar üveggyártás történetében jelentős szerepetjátszó szoldobágyi huta lépten-nyomon Száldobágyként tűnt és tűnik fel. Borsos Béla is Száldobágyot említ idézett üvegmüvészeti monográfiájában. 24 Sőt, azt a durva hibát is elköveti, hogy az üveghuta helyét Bihar vármegyébe teszi. Igaz, hogy Nagyvárad mellett létezik egy Száldobágy nevű falu, de ez sosem volt Károlyi-birtok és sohasem működött itt üveghuta. Hasonlóan súlyos hibát követett el Bunta Magda és Katona Imre is, akik Az 19 Vö. Takács B., 1970.38-17. 20 KárffyŐ., 1902.276. 21 Takáts S., 1961.61-64. 22 Fényes E., 1851.84-85. 23 Borovszky S., é. n. 42. 24 Borsos B., 1974.47. 272
