A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből

jük, hogy a 17. század derekán vagyunk, amikor bizonyosan nem halványodott el a parasztságot sújtó örökös röghöz kötöttség ténye. Annál fontosabb a libertinus jogállás. A jobb összehasonlítás, a pontosabb elemzés okán a 17. század derekán keltezett forrás végére odafúggesztettünk további 2 névsort. Mindkettő csupán évekkel követi a forrásunkat, az első Tolcsva 1677, a másik szintén Tolcsva 1682.

8 Visszatérve a pataki járás diáriumához, elemezzük az ott közölt névsorokat névtani és más szempontból. Az egyes regestromok után részint a vármegyei adó kivetésére, részint az abból fedezendő kiadásokra vonatkozó megjegyzések sorakoznak, melyekből kiderül, hogy pl. a megyegyűlés helye változó: előfordul (Tiszá)Ujlak, Gálszécs, (0\asz)Liszka, Terebes. Rendszerint a naplót vezető íródeák megjegyzi, hogy a vármegyei adó (felvetés) mértéke mennyi, vagyis portánként hány forintot vetettek fel a rendek. A kivetés általános mértéke a taxa, azaz 2 ft portánként. Természetesen változhat, ez alatt azonban soha nem limitálnak. Hol dupla, hol e fölött is kivetik az adót. A limitatio (kivetés) céljára is határozott utalás történhet. Itt különböző megyei tisztségviselők „fizetésére" (így viceispán, megyei nótárius, szolgabíró utazására, ellátási költségeire utalnak), továbbá „mikor a követeket választottak az Ország Gyűlésire"

9 (50. oldal), máskor ebből fizették a vármegye dobját, sőt a szíját puhító olajat is. Más alkalommal a „katonák fizetésére" „Nro 20 katonák fizetésére" (15. oldal). 1654. december 7-én jegyezte be a következőket: „Az Házamra jöttem Bolasziba, továbbá 21 fejszékkel jöttének reám az Uczán, el tiltván a falu földeiül, továbbá, látásra ellenőrzésre Szolga Birót fizettem ki. P Páter után okt. 29." (25. oldal). A megyei adó alól mentesek a Fejedelem és Fejedelem Asszony Jószágán" gazdálkodó taxások. Egy részletező bejegyzés is van az adóztató könyvecskében (54. oldal), a Fejedelem Asszony Jószágáról". „A mi Processussunkban Az három eskütt processussaban az mint az üdvözült Szerdahelyi Paal Sógor Uram Regestromaban vagyon E(kké)ppen 75 portatul fizetett, s 2 portatul Egy porta az szolgabírójé. Ezen kívül: az mint Eszemben vettem: Az Én magam processusában Az Fejedelem Aszszony eő N(agys)aga Jószágában hány porta szám vagyon. Mellyet Magadietalt Szerdahelyi üdvezült Szolgabíró Uram - Ardo Habit (rendelkezik, bír) Portás 2 - Patak Felső Alsó Hostat Habit Portás Nro 9. Benes István és Lakatos Pál. 1658. főbíró: Szeregnyei Márton, esküdtek: Seres Tamás, Vaida Mihály, Nagy István, Eötvös Boldizsár, Borbei István, Szegedi István, Zákáni György, Daróczi Mihály, Béres István, Szűcs Ferenc. Ugyanonnan a mészárosok ezek: 1618. Czéh Mester Mészáros István, Mészáros Lukách, Babolcsi Mátyás, Babolcsi Lukách, Cachi István, Bócsai Tamás, Aszszu Tamás, Mihály Mészáros, Fias Mátyás, Vajami György, Mészáros György fiastul Márton, Bocsman György, Dragal Pál, Erdélyi János, Boscorit György, Abonyi Lukách. 8 Protocolum Sáros Nagy Patak Tom. 4. 1669-17. 45. o. Kérdésünk mindössze annyi, melyet meg kellene oldanunk, hogy miért írták be ezeket a névsorokat a Sáros Nagy Pataki Protocolumba? Talán azért, mert ez is a szolgabíró kötelessége volt? Talán, hogy mint az egyik névsorból kitűnik, a tolcsvai telkesek jobbára Patakra húzódtak. Annál is inkább indokolt lehetett ez a védelemkeresés, hiszen ekkor Tolcsva töröknek hódolt. Ilyen okok miatt a hódolólevelet bemásolták a pataki Protocolumba „Török Úr Musztafa adózó leveleknek párja. Hatalmas győzhetetlen Császárunk (kezdik a tolcsvaiak) Végh Eger Várában Vitézlő Musztafa Zahom az Tolcsvaiak örökös földes ura. (etc.) ..." Közölve az Adalékok Zemplén-Vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely című folyóiratban. 9 Az 1655-ös országgyűlésről: 3. czikkel fontos a térséget érintő kérdésben döntöttek. Ezek a 6. czikk A Tokaji várban 100 lovas, 200 gyalogos katona legyen. 27. ez. Görög kereskedők hol adózzanak? ... ahol laknak. 79. ez. hegyvám szedése közben a fekete és az aszú szem begyűjtése körül ne szedjenek dézsmát. 83. ez. Harminczadot és vámot az erdélyiek ne fizessenek a Királyi M. határán. Ugyancsak komolyan esik latba, hogy az országgyűlés Wesselényi Ferencet választja az ország nádorává. 249