A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből

1654. 1654. 1654. január 29. április 14. április 28

. 1654. 1654. 1654. június 3. július ? november 9. 1654. 1654. 1654. november 14. november 28. december 1. II. névsor, összeírás III. névsor, összeírás IV. névsor, összeírás 2. év 1654. 1654. 1654. 1654. 1654. 1655. 1655. 1655. december 5. december 7. december 16. december 23. december 23. év január 5. január 5. január 9. 1655. 1655. január 18. január 20

. 1655 1655 1655 1655 március 11. április 7. április 7. május 11

. V. névsor, összeírás VI. névsor, összeírás VII. névsor, összeírás 1655. 1655. 3. év 1656. június 3 június 22. január 26. Táblázatunkból kiolvasható, hogy e 2 év alatt 7 alkalommal írták be a regestromot

2 (névsor) abból a célból, hogy a vármegye által „felvetett" taksa összegét háztartásokra szétoszthassák. Minden esetben előre beírták az egyes települések lakóinak, háztartásvezetőknek (családfő) a sorát. Ezt a településrendet a szolgabírói járás központjával, Patakkal kezdték. Ezután következik Tolcsva, majd (OlaszJLiszka, (Vámos)Újfalu, Zsadány, (BodrogJ-Olaszi, befejezésül (ErdőJBénye.

3 A napló adatainak és a társadalom jobb ismeretéhez szükséges, hogy Zemplén e térségének történetét befolyásoló eseményeket és személyeket megismerjük. Ismert, hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem az (1645. III. Ferdinánddal kötött) linzi békében elérte, hogy az egész megye Erdélyhez szolgáljon, sőt e jogot fiai is örököljék. A politikai életben gyors változások éppen erre a rövid időre esnek. IV. Ferdinánd császár és király, aki még apja, II. Ferdinánd életében elhunyt (1654). Az 1655-ben megválasztott új császár-király I. Lipót csak II. Ferdinánd halála (1657) után lépett a trónra.

4 Az 1648-ban elhunyt I. Rákóczi György utódja fia, II. Rákóczi György lett. Nagyhatalmi ambíciókat táplált, tudatosan készült a lengyel trón megszerzésére. Az anyja (Lorántffy 2 Véleményünk szerint e forrás jelentős, hiszen gazdagítja a Hegyalja kerület, azon belül is a Pataki járás jobbágy és kisnemesi családok neveit rögzítő adatainkat. Újabban a történettudomány számos forrásközléssel teszi gazdagabbá a társadalomkutatás bázisát e korai évszázadokban. 3 Vö. Mező A., 1991. 92-98. A szűkös forrásanyagra tekintettel egy itt bemutatott 17. századi forrás fontosnak ítélhető. Vö. Högye /., 1978, 4

KöpecziB., 1988. 713.; SzakáfyF., 1990.270. 246