A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

GYULAI Éva: A miskolci Miskolci Csulyak. Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616)

A MISKOLCI MISKOLCI CSULYAK Miskolci Csulyak István miskolci működése (1612-1616) GYULAI ÉVA Miskolci Csulyak István, aki az elsők között vitte be a miskolci nevet a magyarországi irodalom történetébe, előneve jelzi, hogy nem volt miskolci, ill. családja már nem volt az, mikor ezt a nevet kapta. A késő középkori, kora újkori névadásban (s értelem szerint máig is) a helységnév csak akkor lehet megkülönböztető jel, ha a viselője onnan jött ugyan, de már máshol él. Miskolci Csulyak István Diariumában maga adja meg előnevének magyarázatát, hiszen kéziratának első lapján közli családjának a genealógia szabályai szerint megszerkesztett családfáját (1. kép).

1 A családfa mutatja, hogy Csulyak dédapjáig, Csulyak Gergelyig vezeti vissza családjának eredetét, s ennek családját miskolcinak tartja (in oppido Miskolcz). Őseiről azonban latin nyelvű önéletrajzában

2 igen szűkszavúan szól, dédapján kívül csak nagyapját említve meg, aki Miskolc mezővárosban néhány évig aedilis tisztséget viselt (aedilitate in oppido Miskolcz perfunctus). Miskolcinak elsőként az apját, Csulyak János tolcsvai, liszkai lelkészt aposztrofálja a családfán, a latin szövegben is magyarul: Johanne Chulak Miscolci, ellentétben saját magával, akit teljesen latinul nevez meg az önéletrajz (Curriculus vitae) címében: Stephani...Chuliak Miskolcini. Az előnév mutatja, hogy a miskolci eredetű családot csak a Hegyalján kezdik így szólítani, megtartva az eredeti családnevet is. A miskolci Csulyak családról a Hegyalján szolgált lelkész előtt igen keveset tudunk, de többet, mint a legtöbb korabeli polgári, jobbágyi famíliáról, hiszen a kora újkori Miskolc jelentős bor-, gabonatermesztő mezőváros lévén, nemcsak az 1549-től fennmaradt egyházi dézsmajegyzékek, hanem az 1569-től vezetett Városkönyv - a mezőváros tanácsának jegyzőkönyve - is nagy tömegben őrizték meg a mezőváros lakóinak névsorát. Miskolc legelső, 1548. évi dézsmaj egy zekében

3 már ott találjuk Csulyak Pált (Paulus Chilék), aki 2 kalangya 7 kéve (összesen 67 kéve) termésével a közepes gabonatermesztők között van. Az a tény, hogy a neve szerepel a gabonalajstrom 235 dézsmaadója között, annak valószínűségét mutatja, hogy jobbágytelekkel rendelkezett Miskolcon. Ezt erősíti, hogy a hatgyerekes miskolci jobbágy, egyben mezővárosi polgár unokája - és a család - hagyománya szerint aedilis tisztséget, egyházfiúságot viselt a korabeli Miskolcon. A 16. század második felében protestáns hitre tért város vallási életére igen gyérek az egykorú források, sokszor még a lelkész nevét sem ismerjük, ezért fontos, és a város hitélete szempontjából értékes adat, hogy Csulyak Pál egyházfí, vagyis a szorosan egybefonódott mezővárosi kommunitás és egyházi vezetés egyik választott tisztviselője volt. A Csulyak családot Miskolc másik joghatósága, a török állam is a törzsökös 1 OSZK Diarium lb-2a. 2 OSZK Diarium 297 kk. Önéletrajzát és latin nyelvű verseit a továbbiakban a kéziratból közöljük, újabb hivatkozás nélkül 3

MOLE 158 1548/2. 225