A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Dr. Saád Andorra emlékezünk

régészek. A kovabányák feltárása nagy visszhangra talált. A 3. kép az ásatás helyén készült 1930. május 12-20. között. Bal szélen Megay Géza áll. Ülnek: Leszih Andor, Gálffy Ignác és Hillebrand Jenő. A jobb szélen áll Húsz Sándor, aki Műhibán volt tanító, és több leletet adott át a múzeumnak. A miskolci Avas ősrégészeti problémáiról Saád Andor 1955-ben tanulmányt jelentetett meg a Herman Ottó Múzeum Közleményeiben. Megay Géza Saád Andorral 1930-ban Aroktő-Dongóhalmon mentett meg bronzkori, a füzesabonyi kultúrába tartozó sírokat. A Diósgyőr-Tapolca barlangban Saád A. 1932-34-ben végzett ásatást, mely körülbelül 1200 eszközt és szilánkot eredményezett. Az alsó rétegben a Szeleta kultúra leleteit találta. Saád Andor átadta a múzeumnak 1974-ben régészeti adattári vonatkozású irat- és fotóanyagát, mely 1037-1039. és 1095-1212/1974. számon került nyilvántartásba. 2. kép. A Mexikói barlang bejárata. Itt található a tapolcai kolostorásatáson készült Fotó: Saád Andor fényképfelvétel (4. kép). Az ásatási brigád tagjai között a szemüveges álló alak Leszih Andor, jobbján Nyíry Dániel, kettőjük között Megay Géza látható. Ugyancsak emlékezetes munka volt Muhi középkori falu feltárása. Az ásatás leleteivel láthatjuk a résztvevőket az 5. képen. Balról Leszih Andor, az ásatás vezetője áll, mellette Keményfy Béla ónodi állatorvos és a jobb szélen Megay Géza. A 6. kép Keményfy Béláról és Leszih Andorról készült. A barlangkutatás a Herman Ottó Múzeum leltárkönyvei szerint folyamatos volt. Szilvásváradon, az Istállóskői barlangban Saád A. Megay Gézával tűzhelyet talált 1926-ban. Neolit és vaskori leleteket gyűjtöttek (HOM ltsz. 53.65.1., 53.615.1., 53.895.1.). Vértes László kutatástörténeti összefoglalása szerint 1912-től ásattak a barlangban. A feltárók Kadié Ottokár, Mottl Mária, Hillebrand Jenő és Saád Andor voltak. Vértes László 1945-től folytatta a munkát. Saád A. többször meglátogatta, és fényképen örökítette meg az ásatást 1950 júliusában. A 7. képen az anyagválogatást láthatjuk a barlang előtt. A 8. képen a barlang bejáratánál a síneknél a munkások egy csoportja várja a csillét, a jobb szélen áll Vértes László. A barlangból csillén szállították ki a földet a szabadba. A 9. képen a vágány végénél az ásatási brigád tagjai között a második sorban bal szélen Vértes László guggol, a jobb szélen az álló alak Gábori Miklós. Az Istállóskői barlangban Vértes László az utolsó jégkorszak két kultúráját tárta fel. A nagy Kőlyuk barlangban Saád többször járt. A régészeti leltárkönyv szerint 1946-ban például vaskori anyagot gyűjtött, ltsz. 53.614.1-3. 1947-ben Nemeskéri Jánossal dolgozott itt. Kalcedont, ltsz. 53.21.1. és bükki kultúrába tartozó leleteket találtak, ltsz. 53.68.1. és 53.603.1-2. Kadic Ottokár 1950. évi ásatása után is többször meglátogatta a barlangot, később bukósisakkal, mert időnként hullottak a mennyezet kövei. Sajnos, az illetéktelen behatolást és „aranyásást" nem tudta megakadályozni. Vértes László szerint a három barlangi medve koponyával valószínűleg azonos rétegben megmunkált kovaszilánkot talált Saád. 1947-ben Saád A. és Nemeskéri J. a Vidróczky barlangban végzett kutatást, majd ugyanebben az évben a Szeleta barlangban. Levélhegyet 200