A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai
Ennek azonban ellentmondanak a borsodi megfigyelések. Itt ugyanis szögletesre bárdolt gerendákat találtunk, amelyek egymással kötésben, összecsapolva helyezkedtek el (13-16. kép). Csapolás és megmunkálás nyomát azonban nemcsak itt, hanem Sályban, 19 Gyöngyöspatán, 20 Mosonban és Sopronban, 21 Honton 22 is megfigyelték. Hasonlóképpen összedolgozva, csapolva, összekötve, facsappal összefogva kellett, hogy elhelyezkedjenek a sáncirányban egymást követő kazetták is. Ezt kívánja a szerkezet stabilitása, amelyre feltétlenül törekedniük kellett. Ellenkező esetben maga a konstrukció értelmét veszítette volna, a sáncba épített földtömeg ha egyéb nyomás nem is érte, a saját súlyánál fogva lassan szétnyomta volna a faszerkezetet. Egy ilyen irányú folyamat, és ennek javítása jól megfigyelhető volt a borsodi sáncátvágás során, a sánc nyugati oldalán (17. kép). A sáncba beépített fa és földtömeg arányának vizsgálata átvezet bennünket a 14. kép. Bárdolt és összecsapolt faszerkezet következő, igen sokat vitatott kérdéshez, a maradványa a borsodi földvár sáncában vörössáncok kialakulásának problematikájához. Óriási vitát kavart ugyanis ezen sáncátvágások egyik fontos megfigyelése, amely szerint a sáncok részben vörösre égtek ki. E tényt már a 19. századi szórványos ásatások és terepbejárások is rögzítették. Az úgynevezett vörössánc-vita résztvevői a sáncok mesterséges vagy véletlenszerű kiégetése, kiégése mellett foglaltak állást, mindkét részről bevonva mérnökök és természettudósok számításait, vélekedését is. 23 A témával foglalkozó legutóbbi munkájában Bóna István 24 nemes egyszerűséggel a föld várkutatás mellékvágányának nevezte ezt a vitát. Az a szenvedély azonban, ahogyan erről szól azt bizonyítja, hogy a vörössánc-vita ma sem zárult le mindenki számára megnyugtató módon. Nem is zárulhatott le, hiszen ez a korabeli várépítési technika egyik nagyon fontos kérdése. Nem az a kérdés, hogy mesterséges, vagy természetes úton égette ki a sánc, hanem az, hogy mi módon tudták begyújtani ezt a roppant föld- és fatömeget. A kutatók egy része azt feltételezi, hogy a faszerkezet teljes egészében földdel fedett volt. 25 Ebben az esetben azonban egyszerűen nincs mód arra, hogy fel tudják gyújtani, vagy ki tudják égetni. Ekkor ugyanis nincs, ami meggyulladjon, nincs, ahol begyulladjon 19 Gádor J., 1985. 116. 20 Kovács B, 1974.236. 21 TomkaP., 1987. 153. 22 Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 34. 23 Lásd az úgynevezett vörössánc-vitát a Soproni Szemle 1987-es számaiban, pl. Nováki Gy.-Sándorfi Gy, 1987. 38-48., Kovács B., 1987. 156-161., TomkaP., 1987. 147-155., vonatkozó irodalommal. 24 Bóna /., 1995. 15-16. 25 GömöriJ.-Márton P.-Hertelendi E.-Benkő L., 1994. 50. 190
