A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai

vonatkozó adatunk származik. Magára a várra utaló konkrét okleveles adatunk nincs.

10 Nagyon valószínű tehát, hogy Heves vár soha sem létezett, így régészeti kutatásának többszöri szorgalmazását erőltetettnek tartjuk.

11 Feltehető, hogy magának a megyének mintegy évszázadig élő Hevesújvár elnevezése analógiás alapon keletkezett Abaúj vármegye nevéből. Ez egyben a terület eredeti hovatartozását is jelöli. Északkelet-Magyarország legépebben megmaradt és legimpozánsabb vára, a zempléni vár mai országhatárainkon kívülre esik. A Bodrog folyó partján helyezkedik el, sáncait egy korábbi kelta oppidumra építették rá. 3,6 hektáros belterületével a nagy alapterületű váraink közé tartozik. Az államalapítás kori sánc szélessége 11 méter körül volt, amelyet egy további sáncépítési periódusban megmagasítottak és megszélesítettek. A sánc jelenleg 10 méterrel magasodik a várbelső szintje fölé. A vár belsejében idáig csak kelta objektumok láttak napvilágot. Ennek ellenére feltehető, hogy a ma is ott álló két templom valamelyikének előzménye egy esperesi templom lehetett. Az ispáni várak kutatása mellett további két várban folyt régészeti feltárás. Ezeket sáncszerkezetük és építési idejük alapján a kutatás az előbbiekhez kapcsolta, ámbár jelenlegi ismereteink szerint sem (Gyöngyös)pata,

12 sem a sályi Örsúr

13 vára nem töltött be megyeszékhely funkciót. A viszonylagos adatbőség ellenére az északkelet-magyarországi ispáni várak kutatása során is számos megválaszolatlan vagy vitás kérdés maradt. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Túlzóan optimistának bizonyult az a kijelentés, amely szerint az említett kutatások révén elsősorban a várak sáncainak építési technikáját illetően nyertünk megbízható adatokat.

14 Kétségkívül világossá vált, hogy e várak azonos módon épültek, a földsáncokban minden esetben faszerkezetet is leltek. A szerkezettel kapcso11. kép. Sűrű rácsszerkezet maradványa a borsodi földvár első építési periódusában 10 Bóna I., 1998. 52. Bóna egy 1264-ből való adatot tekint Heves vár első okleveles említésének. Ez az adat azonban hevesi várjobbágyokra vonatkozik, akik az Abaúj megyében fekvő (Tarna)örs szomszédai. Vö. Györffy Gy., 1963. I. 48. ; 1987. III. 101. Valószínű, hogy megyeként, és nem várként értelmezhető Heves felbukkanása egy 1271-es adatban is. Vö. Györffy Gy., 1987. III. 97. 11 Annak ellenére, hogy az 1970-ben végzett régészeti kutatás során semmiféle, a hevesi vár nyomára utaló leletet, objektumot nem találtak, 1988-ban „Bóna István intenciójára" ismét kutatni kezdték a területet. Vö. Fodor 1991. 75-76. Az ispáni vár azonban ekkor sem került elő. 12 Kovács B., 1974. 235-243. 13

Gádor J., 1985. 115-129. 14 Németh R, 1985. 107. 187