A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai

Gömör vára a mai országhatárainkon kívülre esik. A Sajó partján, egy meglehetősen nagy, 45 méter magas dombon helyezkedik el. A régebbi kutatás a legkorábbi váraink közé sorolta, és úgy vélte, hogy egy Szent István által alapított határmegye központja volt. A közelmúltban lezajlott modern ásatás azonban azt bizonyította, hogy a vár tulajdonképpen egy kis alapterületű, mindössze 0,03 hektáros motte. A hordott halmon egyetlen kiegyenesített szárú patkóra emlékeztető torony áll, amelynek építési idejére nincsenek pontos adataink. A torony eredetileg több szintes lehetett, az ásatás során rábukkantak a kör alakú lépcsőfeljáróra is. Belső mérete szintenként 10-15 négyzetméter között volt. A várnak korábbi részletei nincsenek, földsáncaiban nem kerültek elő az államalapítás kori várainkra jellemző faszerkezet nyomai. A vár ásatásának eredményeit vizsgálva felvetődött az a vélemény is, hogy maga a megye sem Szent István-kori, hanem ennél jóval később, a 12. században szervezték önálló területi egységgé. Tájegységei korábban Borsod, illetve Hont megyéhez tartozhattak. Erre utal a megye egyházi szervezete is. Gömör megye határai azonban ennél később, lényegében csak a tatárjárás után szilárdultak meg.

6 Más a helyzet Heves megye feltételezett központjával, Heves várral. Maga a vár többszöri, alapos kutatás nyomán sem került elő.

7 Ezen egyáltalán nem csodálkozhatunk, hiszen történeti adataink egyértelműen azt bizonyítják, hogy Heves megye az Árpádkorban nem létezett, területe Abaúj vármegyéhez tartozott. A megye önállósodása a 13. század közepén kezdődött. Erre vonatkozó első írásos adatunk 1248-ból való.

8 A folyamat azonban csaknem egy évszázadig tartott.

9 Eddigi ismereteink szerint a 13-14. században nem épültek a korai megyeszékhelyekhez hasonló várak. Ennek feltételezése különösen akkor válik érthetetlenné, ha meggondoljuk, hogy ispáni váraink elavulását a tatárjárás idejére, tehát korábbra feltételezik, mint amely korból az első Heves megyére 8. kép. A borsodi földvár sáncának mérete a keleti sáncátvágás helyén Kovács B. I, 1999. 489.; A vár ásatását megelőzően, már 1988-ban erre az álláspontra jutott Kristó Gy.: „... roppant valószínű, hogy Gömörvár nem volt határvár, s így Gömör sem lehetett határmegye. Mivel a későbbi Liptóig Hont megye ért fel, a későbbi Szepességig pedig Borsod megye, egyszerűen nincs határ menti térség, ahová Gömör határmegye kiterjeszkedhetett volna." Kristó Gy., 1988. 390 7 Bóna I., 1998. 52.; GömóriJ., 2001. 53. 8 Györ/Jy Gy, 1987. III. 49. "GyörfjyGy, 1963.1.48. 185