A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A templom építését a szakirodalom a 14. századra, a szentély egykori boltozatát a megmaradt vállkövek alapján - a 15. századra helyezi. A templom a 17. század végére azonban már elhagyatott, elpusztult állapotban volt. 1753-ban átépítették, majd 1885-ben renoválták.

137 1445-ből van az első adatunk arra, hogy Tomoron nemesi kúriát, valamint házat és házhelyet említenek a Tomori család birtokában.

138 A falu felét Mátyás király 1464-ben új adományként Tomori Miklósnak valamint László és György testvéreinek adományozza, mivel Tomoron már őseik is birtokosok voltak, majd a 16. sz. elejére a falu többi részbirtokát is megszerezték.

139 A Tomoriak utolsó férfitagja András, Temesvár elestével (1552) török fogságba került, ahol mohamedán hitre tért át, ezért birtokait I. Ferdinánd király 1558-ban elkobozta, és Réghy Kelemennek adományozta. Az elkobzott birtokokon - köztük Tomoron is - Tomori András nagybátyja Rákóczi Mihály és mostoha atyja Réghy Kelemen között hosszas pereskedés és erőszakos viszálykodás kezdődött.

140 A Tomoriak korábbi birtokai 1549-től 1554-ig Rákóczi Mihály kezén voltak, de 1554-ben Réghy Kelemen a kassai kapitány, Gersei Petheő János segítségével azokat visszafoglalta. Erre 1556-ban Bebek György - akinek familiárisa Rákóczi Mihály volt Réghy Kelemen minden birtokát elpusztította, köztük a tomorit is. Réghi Kelemen a pusztítások miatt a királyhoz fordult, így I. Ferdinánd király 1558. január 9-én elrendelte a birtokok azonnali visszaadását. A király parancsának békés úton nem volt eredménye, ezért Réghy Thelekessy Imre felső-magyarországi főkapitányt kérte segítségül, akinek csapata 1558. augusztus 20-án visszafoglalta a birtokokat Tomorral együtt. Ekkor támadták meg fegyveres haddal a tomori erődített kastélyt is, melyet megostromoltak, de elfoglalni nem tudtak.

141 Az ostromot a következő évben, 1559. január 29-én ismét megkísérelték, ezúttal sikerrel. így végül Rákóczi Mihály Tomor birtokától végleg elesett, melybe még ugyanabban az évben Réghy Kelement iktatták be.

142 Ezt követően az erődítmény további sorsáról nincs adatunk. A településen jelenleg semmi nem utal az egykori erődítmény nyomára. 137 Genthon I.-Szentiványi Gy.

} 1939. 105.; Genthon /., 1961. 307.; Várady J., 1989. 354.; Arnót A., 1992. 33-34. 138 MOL. Dl. 71970. 139 MOL. Dl. 75901.; Csornai, 1897. 599-602. 140 MOL. A 57. MKL. Libri regii. 3. 496.; MOL. E 227. MKA. Libri don. 2. 335.; Csorna 1, 1897. 476477, 604. 141 Csorna J., 1897. 478-480.; Molnár E., 1935.219. 142 Csorna J., 1897. 480.; PukyA., 1910.266-7. 171