A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

rontó hatása miatt az árkokat betemették és a hidakat lerombolták. Később Soós Elemér is megemlíti az 1844-ben betemetett árkokat.

127 1928-ban Pogrányi-Nagy Félix várjegyzékében Szikszó templomvárként és erődített városként egyaránt szerepel.

128 Németh Gábor 1986-ban közzétett tanulmánya is megerősítette, hogy létezett Szikszón egy nagyobb területet felölelő palánk, amelyet egy 1640. évi oklevél is említ, és amelynek sáncai a házak között még 1844-ben is megvoltak.

129 A települést övező palánkra vonatkozóan több közvetett és közvetlen írott adatot ismerünk: Eger 1596-os török kézre kerülését követően kassai gyalogosokkal növelték meg a szikszói végvárban őrködő csapatok létszámát. Egy 1604. évi forrás szerint Belgiojso kassai főkapitány és Egerbe érkezett tatárok portyázásainak megzavarására rácokat, hajdúkat rendelt Szikszóra. Egy 1616-os forrásban a Palánk-szőlő megnevezés szerepel. Ezen nyílhatott az az Aszaló felőli kapu, amelynél Spork császári tábornok hadserege később, 1671-ben letáborozott. 1641-ben 1000 lovast szánnak ide az egri törökök sakkban tartására, 1644-ben pedig 500 német katonát vertek itt fel I. Rákóczi György fejedelem csapatai. Egy 1684-es egyezségből pedig megtudjuk, hogy a Jászi család majorháza Szikszó Kiskassa nevű, a város kerítésén kívüli, a város felőli (északi) szélében, a híd végében, a város és Kiskassa között lévő víz partján állt.

130 Az egykori települést védő palánknak és az előtte lévő ároknak mára már nincs nyoma, azonban annak nyomvonala még kirajzolódik a településhálózatból, mely szerint a belső ovális településmagot foghatta körül. Tomor - castellum A tomori erődített kastélyról először Csorna József megyei családtörténetében tesz említést,

131 később pedig Felsővadásszal kapcsolatos cikkében Puky Andor közölt róla saját családi levéltára alapján további adatokat.

132 Valójában az ő adataikat ismételi meg Soós Elemér,

133 majd 1935-ben a megyei monográfiában Molnár Endre is.

134 A későbbi említések pedig a már ismert adatokat közlik a kastélyról. A település legrégibb részét képezi az eredetileg gótikus stílusú református templom, valamint a templommal szemben - az országút túlsó oldalán - elhelyezkedő terület, ahol jelenleg a Puky és a Téglássy családok - 18. század végén-19. század elején épült

135 - mára már romos kúriái találhatók. Feltételezhető, hogy ez utóbbi helyen helyezkedett el már jóval korábban is a földesúri lakóhely (kúria). Erre lehet következtetni a Puky levéltár azon adata alapján, mely szerint a 16. sz. közepén a település templomát és a földesúri lakóházat közös fal és árok övezte („valló et sepibus munitum").

m Lehet, hogy a ma is meglévő Puky-kúria pincéjének a 18. századtól korábbinak tűnő kialakítása e korai épület részét képezte, de ezt csak további kutatás alapján lehet tisztázni. 127 Hoffmann A., 1896. 112-113.; Vendé A., 1896. 352.; Enyiczkey B.-Sziklay J., 1896. 481. - A 19. században a sánc szó általában árkot és nem kiemelkedő töltést jelentett. Soós E., 1889-1928. I. 366-378. 128 Pogrányi-Nagy F., 1928. 56. 129 Németh G., 1986. 62-63, 67. 13(1 Balázsik T. i. m. passim.; Balázsik T., 1999. 178. 131 Csorna J., 1897.476-480. 132 Puky A., 1910.266. 133 Soós E., 1889-1928.

1. 382-386. 134 Molnár E., 1935.219. u>

Genthonl, 1961.307. 136 Puky A., 1910. 266.; Molnár E., 1935.219. 170