A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A kastélyról jelenleg öt korabeli összeírást ismerünk az 1671 és 1718 közötti időből,

82 ezek egy részét - tévesen Gagybátorra vonatkoztatva - H. Takács Marianna is közzétette 1970-ben.

83 Felsőgagy eredetileg az Aba nembeli Gereven comestől származó Gagyi család ősi birtoka, egyben birtokközpontja lehetett. Az itteni kőházat először akkor említik, amikor 1479-ben Gagyi (Báthori) László Gagy birtokát több környékbeli birtokkal együtt Horváth János máramarosi főispánnak és feleségének adja zálogba. Gagyi László a 15. század végén felvette a Báthori nevet, és ezzel ő lett a gagyi Báthori család őse.

84 Báthori Ferenc özvegyét, Puthnoki Zsófiát az 1540-es években Mondolai Kristóf vette feleségül, aki így megkapta Felsőgagyot és több környékbeli birtokot. Fia, Péter mint Bebek György gömöri főispán familiárisa - a felsőgagyi kastélyban lakott, és amikor 1560-ban Bebek meglátogatta, testvéreivel, barátaival, embereivel együtt kastélyából kiűzte, ingóságait elvette, birtokát elfoglalta. A birtokaitól megfosztott Mondolai Péter testvéreivel 1563-ban a pozsonyi káptalan előtt kért jogorvoslást sérelmeire, mire Ferdinánd király még ugyanabban az évben elrendelte Abaújvár megyénél a károsult birtokaiba történő visszahelyezését. A megye visszahelyezési kísérlete 1564-ben Bebek György felesége, Patócsi Zsófia fegyveres ellentámadása miatt meghiúsult. Azonban 1566-ban már nem vették figyelembe a Bebekek által megbízott gagyi várnagy, Terchi Mihály ellenállását. A Szabadka várát a töröktől visszafoglaló seregek a törökbarát Bebek György várait, köztük Gagyot ostromolni kezdték és azok megadták magukat.

85 Mondolai Pétert ezután a kastély és az ahhoz tartozó birtokokba visszahelyezték. Megerősítésként Mondolai Péter és testvére Pál 1569-ben a királytól is adományba kapták a birtokokat, melybe 1584-ben ellentmondás nélkül beiktatták őket.

86 1574-ben Báthori László özvegye, Tholdi Anna tiltakozott az ellen, hogy Balassa András a felsőgagyi erődített kastélyon, amelyet elfoglalva tartott, valamit építtessen vagy javíttasson.

87 1584-ben egy Fúló Mátyásné (Mondolai Zsuzsanna) és Mondolai Pál közötti birtokosztály alkalmával a felsőgagyi erődített kastély Fúló Mátyásnénak jut, ezért nevezik később Fúló kastélynak.

88 A Mondolaiak 1587-1588 körüli kihalásával nyílt csak meg a lehetősége a Báthoriaknak, hogy az egykor elzálogosított javakat 1588ban Báthori János visszaválthassa.

89 Az 167l-es összeírásakor a kastélyt emeletesnek írják le, ahol egy kőtorony is áll, 1718-ban viszont csak azt említik meg róla, hogy a romos kastély négyszegletes volt.

90 Ugyancsak romosnak írják le 1745-ben is, amelynek boltozatai beszakadtak, a belső épületek elpusztultak és csak a puszta külső falai álltak.

91 Az egykori feltehetően erődített épületnek napjainkra sem a pontos helye, sem pedig maradványai nem ismertek. 82 U. etC. 1.241-2., 4. 78., 5. 40. 83 H. Takács M., 1970. 191-192. 84 Csorna J., 1896. 534.; Csorna J., 1897. 36, 41-42, 258. 85 Csorna J., 1897. 402-403.; ForgáchF., 1977.865. 86 Csorna J., 1897.402-403. 87 Uo. 42. 88 Uo. 212. 89 Uo. 41,403-404. 90 U. etC. 1.241-242.;//. TakácsM., 1970. 191-192. 91 Csorna J., 1897.36-37. 164