A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A Kincses-hegy Boldogköújfalutól K-re 3 km-re emelkedik, és a Zemplénihegység egyik belső hegyét jelenti, melynek tengerszint feletti magassága: 623,5 m. Körös-körül meredek oldala erősen sziklás, kőgörgeteges. A tetőn egy természetes eredetű, kőhalmazokból álló gerinc fut végig É-D-i irányban. A hegy K-i oldala rendkívül meredek, ahol nem tapasztaltunk régészetileg értékelhető nyomot. A Ny-i oldala valamivel enyhébb lejtésű, de ezt is kőgörgeteg borítja. A Ny-i oldalon a csúcstól lefelé kb. 10 méterre egy terasz van, majd tovább lefelé még további 3-4 teraszt figyeltünk meg. Két terasznál egy-egy kb. 2 x 3 m-es területen a kövek annyira hiányoztak, mintha szándékosan ki lettek volna e területekről emelve, mintegy házhely gyanánt, ezek eredete azonban - alaposabb kutatás hiányában - bizonytalannak tekinthető. A teraszok egyébként csak nagy vonalakban követhetők, a sok felszínen heverő kő miatt kiterjedésük nem határozható meg. A teraszok jóval a DNy-ra csatlakozó Fekete-hegy előtti nyereg felett megszűnnek. Nem látni teraszokat sem a hegy É-i, sem a D-i oldalában, hangsúlyozni kell azonban, hogy a sűrű aljnövényzet, az áttekintést nehezítő bokrok és a kőgörgetegek miatt nehezen bejárható hegyoldalban nem lehetett mindent megnyugtatóan megfigyelni. Bár sáncot nem tudtunk meghatározni, lehetséges, hogy más évszakban, amikor az erdő áttekinthetőbb, felismerhető lehetne, de ha van is, mindenképpen jelentéktelen, szétomlott alakban maradhatott ránk. A Kincses-hegy mindenképpen a magasan elhelyezkedő, védett fekvésű őskori telepek közé tartozik. A talált néhány jellegtelen cserép önmagában nem korhatározó, a lelőhely fekvése és jellege alapján bizonyára a késő bronzkori védett (erődített?) telepek közé tartozik. Encs - castellum Encs egykori castellumát Soós Elemér kéziratos munkája említi először, de szerepel a kastély Pogrányi-Nagy Félix várjegyzékében is.

69 Molnár Endre 1935. évi megyemonográfiája pedig csak azt az adatot közli róla, miszerint 1667-ben Encsen egy régi pusztuló kastélyt említenek, melyet nem sokkal később a császári csapatok megerősítettek és őrséggel láttak el.

70 Ugyanez az adat található a későbbi monográfiákban is.

71 Legutóbb Csorba Csaba foglalta össze a castellumra vonatkozó adatokat. Az encsi castellum - mint erődített földesúri lakóhely - feltehetően a 16. század második felében, vagy a 17. század elején épülhetett. Első említése 1621-ből való, amikor Móricz Márton tulajdonaként szerepel. 3 1671-1678 között több összeírás maradt fenn a castellumról, amelyek szerint a vizesárokkal, latorkerttel övezett, belül pedig tapasztott palánkkal védett épületegyüttesnek felvonóhidas kapuja volt. Az uradalom és a kastély összeírására azért került sor, mert a Káthayaktól, a Wesselényi-összeesküvésben való részvételük miatt javaikat a király elkobozta. 1675-ben még német őrséget találunk az encsi várkastélyban, később azonban katonai jelentősége megszűnik és a 17. század végén már használaton kívüli rom volt. 69 Soós E., 1889-1928. I. 121.; Pogrányi-Nagy F., 1928. 54. 70 Molnár £., 1935. 147-148. 71 Hernád menti, 1970. 53.; Bollól, é. n. 1. 72 Csorba Cs., é. n. 6. 73 Uo.; U. et C. 7/1.95. 162