A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – MESTER Zsolt: A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei

4. Moustérien II. Rétegtani pozíciója a 2. rétegtől a 6. és a 6a rétegig terjed. Különösen gyakori a kitöltés V. és IV. szintjében. Uralkodó nyersanyaga a Miskolc-Avas-Tűzköves egyik hidrokvarcit változata. Megfigyelhetően kedvelt volt a kovagumók használata. Technológiailag jellemző, hogy a kiindulási nyersanyagból szabálytalan magköveket alakítottak ki, amelyeken váltakozva képeztek ki leütési felszínt. A végeredményként visszamaradó egészen kis méretű magkőmaradványokat eszközzé transzformálták. Az eszközök kidolgozása általában egyszerű soros retussal történt. Különféle kaparok és fogazott eszközök mellett felső-paleolit jellegű vakarok, vésők és fúrók is előfordulnak. 5. Jankóvichien Jelenlétére Ringer Á. már 1983-ban felhívta a figyelmet.

33 Legfiatalabb előfordulását az 5. rétegből Mester Zs. mutatta ki. Sztratigráfiailag a 2. rétegtől az 5. rétegig szórványosan bár, de végigkísérik a Bábonyien-Szeletien bifaciális típusokat a radiolaritból vagy tűzkőből készült planokonvex, jellegzetes Jankovichien levéleszközök, illetve apró szakócák, Faustel-ek. A barlang aurignacien és gravettien elemeinek vizsgálata, kulturális besorolása egyelőre folyamatban van. Kétségtelen azonban, hogy a Korai- és Fej lett-Szeletai kísérőipara aurignaco-gravettien karakterű. A Gravettien-kultúrára jellemző tompított hátú pengék jelenlétét a 3. réteg IV. és VI. szintjéből Mester Zs. és Ringer Á. mutatta ki. Koruk bizonyosan idősebb, mint 32 ezer év B. P. A mellékelt táblázatban (3. ábra) feltüntetett 14

C koradatok egy része még az 1960-as évekből származik, más része a 2000. évben készült, Brian Adams-nek, az Illinois Egyetem munkatársának közreműködésével. Ezekért ezúttal is szeretnénk köszönetet mondani neki. Mint ismeretes, a Bükki-Szeletien első radiometrikus korhatározását Vértes L. készíttette az 1966-os bejárati és előcsarnoki szelvényeiből vett állatcsontmintákból. Ezeket előbb önállóan, majd munkatársaival közösen publikálta.

34 Ez eredetileg mindössze két I4

C koradatot jelentett. A bejárati szelvényből vett minta 32 580±420 év B.P., a fő- és oldalág találkozási pontján felvett belső szelvényben eredetileg >41 700 év B.P. volt. Ringer Á. 1989-es ásatásán derült ki, hogy Vértes L. első koradata nem vonatkozhat a Fejlett-Szeletienre, mert ásatási szelvényében csak korai-szeletai rétegeket tárhatott fel.

35 Vértes L. >41 700 év B.P. adata pedig később Gábori M. és Gábori-Csánk V. munkáiban

36 hibásan 41 700 év B.P.-ként szerepelt, azt a látszatot keltve, mintha itt a Korai-Szeletien egy „abszolút pontos" korhatározási eredményéről lenne szó. Ringer Á. 1993-ban Északkelet-Magyarország Felső-pleisztocén kronosztratigráfiájáról készített értekezésében foglalkozott a Szeleta-barlang kitöltésének rétegtani újraértékelésével. Ekkor a barlang 2. rétegét az utolsó interglaciálisra, az Eem optimuma Ringer A., 1983: 126. Vértes L, 1967; Geyh et al. 1969. Ringer A., 1993a; Ringer et al 1995. Gábori M.-CsánkV., 1970. 15