A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

Szikszó - Református templom erődfala (13. kép) Szikszó református templomának erődítményéről szinte valamennyi történeti, a településsel foglalkozó helytörténeti, műemléki és várakkal kapcsolatos irodalmi munka említést tesz. A körítőfalra vonatkozóan azonban ezek között egy-két kivételtől eltekintve megalapozott hiteles adatok alig bukkannak elő, főleg a legismertebb történeti adatok szerepelnek. Mivel a templomban és annak környékén - a helyreállítással egyidejűleg a közelmúltban komplex régészeti-műemléki kutatások és ásatások voltak, és történetére is új, megbízható forrásokkal rendelkezünk, a korábbi irodalmának összefoglalásától eltekintettünk. A Szikszó településmagjában elhelyezkedő középkori templomot a D-i irányból vezető mai úthálózat két oldalról, egy V alakot alkotva fogja közre. A két út a település egykori, mára már részben épületekkel beépített háromszög alakú piacterét rajzolja ki, melynek súlypontjában a templom áll. Az egykori, középkori állapotot tükröző településszerkezet Észak-Magyarországon több helyről ismert.

57 Egy Szikszót ábrázoló, 1868-ból származó térkép

58 a templom körül, pontosabban annak K-i félkörében a még meglévő vizesárkot ábrázolja, a ma is meglévő bejáratokkal szemben egy É-i és egy D-i híddal. A hidaktól Ny-ra lévő másik oldalon viszont már ekkor sem volt nyoma ároknak, ugyanakkor a háromszög alakú piactér is határozottabban kirajzolódott még. Ezzel szemben sem a korábbi, sem a későbbi más térképeken nem találni az erődítmény egykori létére utaló térképi ábrázolást. A templomot, attól váltakozó távolságra jelenleg egy 0,7-0,9 m vastagságú kőfal veszi teljesen körbe szabálytalan ovális alakban. É-i és D-i oldalán egy-egy kosáríves kapu található, míg DK-i részén legújabban egy - a teherfuvarozást szolgáló - széles faláttörést képeztek ki. Az ovális fal egyedül az É-i kapunál törik meg, ahonnan enyhén befelé ívelve kb. 30 m hosszú egyenes szakaszt képez. Ugyancsak enyhe befelé ívelést figyelhetünk meg a fal DNy-i részén is. A fal által körbezárt terület teljesen sík, a falon kívüli környező parkosított tereppel közel azonos szintben helyezkedik el. A terepszinttől a mai fal magassága kb. 2-2,2 m, melyen közel egy vonalban, kb. 1,7 m magasságban egy lőréssor fut körbe. A lőrések kifelé szűkülő kiképzésűek, külső kisebb keresztmetszetük 0,3 x 0,3 m átlagos méretű. A falon körben jelenleg 49 db lőrést találunk, a falszerkezetben befalazott vagy megszüntetett lőrésnek nyoma nincs. Az É-i kapu két oldalán, valamint a DNy-i oldalon a lőrések hiányoznak, ami ezen falszakaszok későbbi építésére, javítására utal. Ezt támasztja alá, hogy befelé ívelést is csak ezeknél a szakaszoknál tapasztalunk. A templom körüli védőfal első műemléki szempontú szakszerű helyreállítása 1954-ben történt meg.

59 1988-ban a templomról Erő Zoltán építész helyreállítási programot készített, amely a körítőfalat - forráshivatkozás nélkül - 18. századi eredetűnek határozta meg.

60 TóthP., 1994. 115. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Bm.U. 642. sz. térkép. DümmerlingÖ. ijj.-Détshy M.-Császár L.-Kuthy S., 1960. 112.; Joó T., 1976. 85. ErőZ., 1988.3,4. 158