A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

Hernádbüd- Várdomb (9-10. kép) A lelőhely korábban Gibárt-Várdomb, Gibárt-Földvár és Hernádbüd-Gata néven is szerepelt, jelenleg Hernádbüdhöz tartozik.

31 Először Rómer Flóris jegyezte fel 1867-ben mint árokkal körülvett őskori erődöt.

32 1869-ben Szilágyi Ferenc, majd Csorna József említi.

33 Szendrei János 1888-ban pedig már cserepeket, agancskalapácsot és egyéb őskori leleteket ismertet Bűdről.

34 A századfordulót megelőzően több helyen is utalnak rá,

35 melyek közöttük a „pontos felvételéről" (felméréséről!) is beszámolnak, mint amely a millenniumi kiállításra készült.

36 Ugyanebben az évben a Borovszky-féle megyei monográfia kőkori földvárnak tartja, amely alatt a völgyben viszont bronzkori telep nyomait említi.

37 A századfordulót követően is többen ismertetik a várat; így Soós Elemér, aki a vár fennsíkján szárazon rakott kőfalról számol be, majd a vár Könyöki és Gerecze várjegyzékeiben is megtalálható. 1910-ben Csorna József már részletesebben ír a földvárról, megadja méreteit, de leleteit még kőkorinak tartva azzal egészíti ki megállapítását, hogy a bronzkorban is használták. A Várdomb oldalában két teraszt, a fennsík szélén pedig ő is kősáncot említ,

38 de ezeket a helyszínen utólag nem tudtuk azonosítani. A „szárazon rakott kőfal" és a sok őskori lelet Pogrányi-Nagynál is szerepel,

39 sőt Genthon később úgy említi - Gereczére hivatkozva - mint ahol egy kiásatlan várrom és egy őskori földvár is található.

40 Kalicz Nándor azonban már a mai helyes kormeghatározást, a kora bronzkori hatvani kultúrát állapította meg, és felhívta a figyelmet egyúttal az erre a korra jellemző jelenségre is, hogy az erődített teleprészhez egy nagyobb nyílt telep is csatlakozik és a kettőt mély árok választotta el.

41 A Vártúrák kalauza is bronzkori eredetűnek tartja a telepet, de feltételezi, hogy itt a honfoglalás után kővár állt, amire állítólag néhány okleveles adat is utal, de ezekre nem hivatkozik.

42 1978-ban a Turista Magazin mint „várromot", nagy kiterjedésű földvárként említi.

43 A lelőhelyen végzett 1983. évi felszíni kutatás azonban kizárólag bronzkori leleteket talált.

44 A Várdomb területén azóta is több alkalommal gyűjtöttek szórványos leleteket.

45 Hernádbüd község ÉK-i vége felett húzódik a Gata nevű széles dombhát. Ennek ÉK-i vége két ágra szakad, melyek közül a K-re eső, keskenyebb nyúlvány végén van a földvár, a községtől ÉK-re 1200 m-re. A térképeken a Várdomb felirat a Hernád felé eső részen van jelölve, a valóságos lelőhelytől ÉNy-ra 400-500 m-re. 31 Földi E., 1980. 35., 50. 32 Rómer Flóris jegyzőkönyvei. II. 75-102. Kézirat. OMvH. Könyvtár. 33 Szilágyi F., 1869. 146.; Csorna J., 1885.9. 34 Szendrei 1, 1888.346. 35

OMM.-Mo. 1891. 251.;HampelJ., 1892.58.; 36 Szendrei 1, 1896. 442.; Szendrei J., 1897. 185.-A felmérés hollétéről nem tudunk. 37 Vendé A., 1896. 291.; Mihalikl, 1896.467. 38 Soós E., 1889-1928. I. 22, 120.; Könyöki 1, 1905. 279.; Gerecze P., 1906. 71.; Csornai, 1910. 37, 125, 188.; 39 Pogrányi-Nagy F., 1928. 55.; Pogrányi-Nagy F., 1929.53,56. 40 Genthon I., 1961. 128. 41 Kalicz N., 1960a. 40.; Kalicz N., 1960b. 259.; Kalicz N., 1968. 117, 133. Itt a földvár már Gibárt község határába tartozóként szerepel. 42 VK, 1975.

1. 232-233. 43 Turista Magazin 30. 1978. 22. 44 L. WolfM.-SimánK, 1983-1984.81. 45 Gádor J.-Hellebrandt M.-Simán K, 1979. 111.; B. Hellebrandt M.-Lovász E., 1986-1987. 274. 153