A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

átmérője 25 m körüli lehetett. Mai relatív magassága 1,5-2 m. A törmelékhalmok és a magas gaz miatt régészeti lelet keresésére nem volt lehetőség. A Várdombtól DNy-ra kezdődő fennsík széle meredek, relatív magassága ennek is csak 2 m körüli. Jelenleg szántóföld, majd gyümölcsösben folytatódik. A szántóföldön sok őskori cserép található, tehát a nyílt telep a védett jellegű Várdomb mellett itt is megtalálható. Korára vonatkozóan - mint már említettük - Kalicz Nándor a kora bronzkori hatvani kultúra telepeként határozta meg, de feltehető, hogy egy későbbi ásatás a középső bronzkor jelenlétét is eredményezni fogja. Mindezeken túl számolnunk kell esetleg egy későbbi, középkori felhasználásával is, ugyanis kézenfekvőnek tűnik, - a helyszíni egybeesés alapján - hogy itt lehetett az ide lokalizált középkori torony helye is. A toronyhelyet először Györffy György említi történeti földrajzában, amikor a középkori Kelecsény falu okleveles említéseit ismerteti és a toronyhelyet a Kelecsény puszta melletti Várdomb helynévvel hozta összefüggésbe.

15 Később ennek nyomán Sándorfí György is szerepeltette várjegyzékében.

16 Legutóbb Wolf Mária a középkori eredetű Kelecsény falu helyét hitelesítő ásatás alapján azonosította, valamint összeállította a falura vonatkozó történeti adatokat, és utalt a toronyhely kérdésére is.

17 A Wolf-féle hitelesítő ásatás azt állapította meg, hogy a középkori település Encs és Fügöd között az egykori Kelecsény-puszta területén, a Hernád régi ártere fölé magasodó kisebb dombon állhatott, melyet ma is vizenyős, mocsaras terület vesz körül. Az ásatás során szórványosan őskori és Árpád-kori, 12-14. századi cseréptöredékek kerültek elő, konkrét településre utaló nyom nélkül. Ennek oka talán az lehet, hogy a terület az utóbbi 100-150 év óta mezőgazdasági művelés alatt áll. Wolf szerint önmagában az a tény, hogy Kelecsény várral kapcsolatban is felmerült középkori jelentőségét emeli, de a toronyhely kérdése tisztázatlan. Arra utal, hogy az 1294-es említésből nem derül ki világosan, hogy itt valóban állt-e torony, vagy csak építeni szándékoztak ide, vagy egyszerűen ez a hely látszott alkalmasnak torony építésére.

18 Álláspontunk szerint az építési szándék még nem indokolhatta a toronyhely megnevezés használatát. Ismeretes, hogy a Hernád völgyében a közeli Méra melletti őskori várat, 1259-ben - szintén tájékozódási pontként - egyszerűen csak várnak (castrum) nevezik.

19 A határjárás jogbizonyító jellegéből adódik, hogy helymeghatározásra csak olyan egzakt módon leírt, a területen fennálló objektum lehetett alkalmas, amely mindenki számára egyértelmű és közismert volt. A toronyhely tehát csak az a földrészlet lehetett, ahol korábban torony állt. A környék ismeretében erre leginkább az egykori középkori település dombjától 0,5 km-re D-re lévő fügödi Várdomb őskori földvára lehet a leginkább számításba vehető hely, de ezt csak további kutatással, ásatással lehetne tisztázni. Kelecsény Thekus és fiai, István, László és Dénes birtoka volt, melyet V. István elvett tőlük, de IV. László 1273-ban visszaadott. 1294-ben Thekus és fia János itteni öröklött birtoka részét rokonai beleegyezésével átadta Tivadar fia Péternek. Az átadott földrészletet és toronyhely (locum turris) határát ekkor leírják. 15 Györffy Gy., 1963. I. 109. - Györffy a helyet úgy azonosította, hogy „Kelecsény faluhely, romok és Várdomb hn. uo. és Encs határában." A valóságban csak egy Várdomb helynév van, és az nem Encs, hanem Fügöd területén található. 16 Sándorfí Gy., 1979.249. 17 Wolf M., 1989.5,41-46. 18 Uo. 41-46. 19 Györffy Gy., 1963.1. 144. 146