A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SÜMEGI György: Szalay Lajos argentínai periódusa (1948-1960)

A magyar forradalom argentínai sajtó- és irodalmi visszhangja jelentős (a Hungría ne se rinde - Magyarország nem adja meg magát - fotókkal illusztrált kötet mellett) darabja lett a Szalay-rajzokkal kiadott S. O. S. El dráma de Hungría (Magyarország drámája) kötet.

16 Ez az egyetlen kiadvány, amelynek az illusztrációin kívül a tervét (borító, betűk megválasztása, méret) is Szalay készítette. Rajzain a forradalom eseményeinek, a tragikussá fordulás, drámaivá válás folyamatának a megrögzítésére tett kísérletet - hiteles beleélő-képességgel, nagyfokú együttérzéssel. A forradalom leverése után az argentínai magyar emigrációban ismét megerősödtek a baloldali körök, akik a szocializmus restaurálásában, a Kádár-rendszer megszilárdításában voltak érdekeltek: Szalayt - és családját - a forradalom mellé állása miatt megfenyegették. Ők megkeseredve, kétségbeesetten, kb. 250 rajz pánikszerű eladásából biztosított repülőjegyekkel az Egyesült Államokba települtek.

17 Szalay argentínai periódusának mérlegére az ott készült számba veendő munkáit ugyanúgy tekintetbe kell venni, mint rajzkönyveit, tanítását, szellemi mozgásterét a magyar emigrációban. Mindazon tényt és adatot, amely valahogyan is árnyalni, gazdagítani tudja a folyamatosan gyarapodó összképet. Az alkotói periódus attól gyarapszik, hogy előkerülnek művek, új összefüggésekre bukkanunk, a Szalay-irodalomban korábban nem ismertetett adatok új megvilágításba jutnak. Az alkotói periódus teljes körű föltárása miatt természetesen minden mű, minden adat fontos lehet. Tudjuk, hogy Szalay 1950 körül készített egy domborművet (gipsz és bronzpéldánya: Szalay Állandó Kiállítás, Miskolc, Petró-ház). Azt mind ez ideig csupán sejteni lehetett, hogy rajzai fölhasználásával „valamilyen vas-munkák" készültek. Egy Argentínában kapott kiállítási meghívó egyértelművé teszi, hogy Jüan Martin és Manuel Nieto Szalay-rajzok felhasználásával „kovácsolt és cizellált" vasmunkákat készített, s ezekből huszonnégyet Tucumánban kiállítottak (1956. 06. 19-26.; Pena „El Cardon", San Martin 445). Szalay Lajos: Zongorista, papír tusrajz, 1950-es évek (Havrán-gyűjtemény, Buenos Aires) 16 összeállította: Fercsey János, Simon László, Zbigniev Bau, kiadta: Comité pro Hungría Libre és a Délamerikai Magyarság. Nyomtatták: Czanyó Adorján Danubió nyomdájában. A kötet címadására hatással lehetett Herbert Beiner. El dráma de Hungría, I—VIII. című cikksorozata, LaNacion, 1956. 11. 26-12. 07. 17 Szalay akkori hangulatához, élethelyzetéhez 1. Szalay L, 1987.; Sümegi Gy, 1996. 529-545. 329