A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BENCSIK János: Konfliktushelyzetek az aszú és a tokaji értékesítése körül

nyújtott emlékiratban a magyar borkereskedés súlyos viszonyai lényeges okául a német vámszövetségi tariffa tulcsigazottsaga terjesztettnek elő: értésitetik az egyesület, miként az eddigi, még mindig hatályban lévő tariffa szerint a német vámszövetségbe vitt borokra nézve különbség nincs; s akár Franciaországból, akár Ausztria tartományaiból szállíttassanak azok, egyforma vámkötelezettségnek vannak alávetve; jelesen pedig a butelliás borok tariffája 8 tallér vagy 12 forint, a hordós boroké 6 tallér vagy 9 forint o. é. vámmázsánként; és igy az egyesület által nyilvánitott vélemény tévedésen alapszik." - eddig a hivatalos leirat. Az 1864. évi szüreti közgyűlésen, melyet Mádon tartottak az egyesületi teendők rendszeresítése végett, szakosztályok alkottattak: eszerint a jelentékenyebb feladatok a bortermesztés és bormívelés területén: a szőlőmívelés, pincegazdászat, hegyrendőrség, borkereskedés előmozdítása, végül az összes hegyaljai érdek kifejezése. A szakosztályok munkáját jellemezték: pincegazdászati munka terén a társulat vegyen évenként 2 hordó kövér mustot és 2 hordó szamorodni mustot összehasonlítás végett, s e hordók egyike a régi, másika az újabb korigények által igényelt okszerűbb kezelési eljárás módszer szerint kezeltessék. A borkereskedési szakosztály indítványára „az orosz császári tartományok határain gátul szolgáló túlmagas vámtariffának leszállítása és igy a magyar bor bevitelének könynyítésére orosz cár ő felsége az egyesület nevében azon reminiscenciáknál fogva, hogy egykor tokaji szőllőbirtokos volt, ... kerestessék meg." Ugyanakkor a tagokat, hogy a bortermelők régibb készleteiket jelentsék be. Hogy azt Tokajban a jegyző könyvelhesse, azt megfelelő célú hirdetésbe szerkesztesse. Már korábban elhatároztatott egy szőlőiskola létesítése, melyre nézve egy pénzügyi alapot hoztak létre. Ez az alap összege 1864 októberében 4562 forintot tesz ki. Ez iskolát Tokajba vagy Tolcsvára telepítenék. Az előbbi helység választmánya 1200 négyszögöles területet ajánlott fel, minden haszonbér fizetés nélkül. Erre a Dobó promontórium alatti legelőterületet jelölték. Az egyesület alelnöke, gróf Zichy Henrik írásban fogalmazta meg a tokaji borral kapcsolatos, a forgalmazást érintő véleményét. Kifejtette abbeli véleményét, hogy miért is csappant meg a tokaji bor iránti érdeklődés Európa-szerte. Tervbe vetették egy pesti árucsarnok létesítését a palackozott borok bemutatása és forgalmazása céljából. Ezt a törekvést törte derékba az 1880-ban először Tállyáról jelzett filoxéra-vész, elpusztítva az egykor gazdagságot jelentő szőlőültetvényeket.

24 A rekonstrukció nyomán kibontakozó helyzet elemzését nem tekintem feladatomnak. 1 Balassa L, 1991. 593