A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BENCSIK János: Konfliktushelyzetek az aszú és a tokaji értékesítése körül

Természetes követelménye volt az érintett településeknek - fogalmazhatjuk meg az ítéletünket - az, hogy minden módon és eszközzel védjék az aszúborokat. Kissé körülményeskedő szövegből látűnik, hogy minden eszközzel az aszúbor árát szerették volna feljebb tornászni. Idézzük emlékezetünkbe az 1737-es királyi rendelet megfelelő szövegrészletét, mely a borkereskedők személyét határozza meg; eszerint tilos a „nem honosodott" zsidó, görög, örmény és arnót kereskedőknek „tokaji" borral kereskedni. Tehát nem véletlen, hanem a tényleges állapotnak megfelelő leírása az, amikor Debreceni Ember András krónikájában Tokaj-Hegyalját felkereső borkereskedők elsősorban is kizárólag lengyelek, nem pedig görög, örmény, arnót és zsidó származásúak.

18 A következő évtizedekben úgy tűnik, lassan más gyakorlat kezdett meghonosodni Tokaj-Hegyalján. Egy 1818-ban kötött szerződés szerint: „Saji Reisz Zsidó megvett 8 hordó borokat Hordóját 35 Rénes forintokon - ezeknek summája 280 Rforintok és ismét vásárolt 10. és fél puttón aszút puttonyát 25 Rforintokon, ennek summája 262 Rft és 30 krajczár. Summa mind kettő 542 Rforintok, mely summába egyszer másszor apródonként felszedtem (az eladó) ijen módon, mikor megvette ezen jószágot 1818. november 9dik 100 Rforintot, 1819 Június 27 dik 100 rft stb. ... És még adós 187 Rforintokkal." Nem tudjuk, hogy ez a n. József-féle türelmi rendelet egyenes folyománya-e, avagy a nevezett Saji Reisz (zsidó) egy lassan teret hódító kereskedelmi gyakorlatnak a szereplője.

19 Nem egyedi esetről lehet szó, noha nincsenek forrásaink, egyébként nem fordulhatott volna elő, hogy a követek 1807-ben panaszolják, hogy bor kivitelt a zsidók kezükben tartják. Ezt megelőzően is tettek lépést visszaszorításukra, amikor 1758-ban eltiltották őket a jó bor, így kóser bor készítéséről. A zsidó kereskedésnek térhódítását panaszolják Abaújszántó lakosai. Ennek foglalatát adják „Mező Szántó Várossának a zsidók eránt kijött Deputátióhoz intézett Esedező Levélé"-ben 1824. Januárius 5

én20 „az Zsidóságot nem tsak szorosan a Hegyallyai hanem annak vidékétől is egész felső Magyarországról minden borral való kereskedéstül Confiscatio büntetés terhe alatt eltiltotta előre által látván az az Ország Bölts Rendéi, hogy ők (ti. zsidók) a nélkül az 1723iki 118 ik Czikkelyekben tilalmazott Bor Pantsolás és az igaz Hegyallyai bor helyében hitvány falusi Borok árulása Bűnében ollyan bizonyossan belé fognak, a mint mi azt a mi időnkbe magunknál tapasztalni kéntelemtettünk. (...) Vidéki zsidók pintzéje is együtt van legalább is több 12 Zsidó pintze nállunk, ollyan, a mellyek közül tsak egybe is több a csinált Bor mint városunk Keresztény Lakossainak minden tsinált Borok öszvességgel és azt bátran lehet állitani, hogy a zsidók pintzéiben itt legalább is van 3000 Hordó aszuszőlő Bor és már most ezek miatt nem ditsekedhetik többé 12. Esztendőiül fogva senki azzal nállunk, hogy mint az előtt a Barkus Kupetz Mandukátul s másoktul a bor megalkudott árán felül még ajándékot is kaptak, tsak egy krajtzár ajándékot is kaptak volna; mivel a Természettül szeretsés fekvést nyert városunk az Hegyallya Kultsa lévén minthogy Martzinfalván múlhatatlanul keresztülmegy) (...) minden foglalatosság nélkül futkosó Zsidóság, azt mi előlünk mindenkor elfogja (ti. az utazó kupeczet) mindég a maga borát véteti meg vele, ahonnan igen ritka nap is az, hogy az Zsidók pinczéji előtt bort fel rakó szekereket nem lehet látni, de azért azon péntzék mindig tele vágynak borral, mert hasonlóképpen tsak nem minden nap Lát az Ember ugyan azon zsidó pintzék előtt ismét más rendbeli szekereket is, a mellyek az elvitt Bor helyében 18 Debreceni Ember A., 1995.; BencsikJ., 1996.335-348. 19 Zemplén megye Levéltára (továbbiakban ZmL.) Tokaj város irattára, törvényszéki iratok, 1818.; Uo. 1780. „Árendás zsidónak tartozik Kiss György csizmadia mester 5 Vf-tal (mert) ... a zsidótól 3 Hordó Borra felvett előleget". 20 Uo. Szántó város folyamodó levele másolatban. 591