A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)

együttműködés teljes hiánya lehetővé tette volna a hatalmas túlerő egyenkénti felmorzsolását."

30 A nyugat felől támadó, kb. 170 000 fős császári-királyi seregeket az időközben felmentett br. Welden táborszernagy helyére kinevezett, br. Haynau altábornagy vezette.

31 Paskievics Északkelet-Magyarországról a Duna-Tisza közéig maga előtt űzte Dembinszky 10-12 000 fős gyatrán felszerelt seregét, így jutva ki az Alföldre. Onnét az ország fővárosa felé vonult óvatosan. Az orosz és az osztrák katonai vezetés bár egymással szoros kapcsolatban állt, a cári vezérkar mégis egyedül, egyetlen nagy csatában kívánta megsemmisíteni a magyar honvédsereget.

32 Magyarország sorsa megpecsételődött. Világossá vált, hogy a magyar hadaknak a továbbiakban minden külső segítség nélkül, egymagában kell felvennie a harcot Európa két legnagyobb és együttvéve több mint kétszeres erőfölényt élvező hadseregével.

33 A felaprózódott magyar hadak számára (kb. 160-165 000 fő) három haditerv készült. Az időben legelső, Klapka Györgyé, az volt (máj- jún. fordulóján), hogy szétszórva a magyar csapatokat az országhatáron kell feltartóztatni az ellenséget. Az osztrák felvonulás a Vág vonalra, majd az orosz betörés ezt a tervet fölöslegessé tette. Görgey elképzelése szerint, csapataival Komárom várára támaszkodva a Vág mentén döntően megveri Haynau csapatait, majd a többi magyar sereggel egyesülve próbál szerencsét az oroszok ellen. Még ki sem derült, hogy Görgey ezt nem tudja megvalósítani, mikor a pesti haditanács minden magyar haderő délvidéki koncentrációja mellett döntött, átengedve ezzel az ország területének nagy részét az ellenségnek.

34 Míg Paskievics Miskolc - ellenállás nélküli - megszállása után a Miskolc-Hatvan-Pest útvonalon nyomult rendkívül óvatosan előre a I—II—IV hadtesttel, addig a IV. Cseodajev altábornagy vezette hadtestnek más feladat - a forradalomban oly fontos szerepet betöltő városnak, Debrecennek az elfoglalása - jutott. S itt jelentkezett a magyar hadvezetésnek az a hibája, hogy a nyugati hadszíntéren zajló küzdelem hevében nem gondolt - az orosz betörés ellenére sem - a tiszai átkelőhelyek védelmére.

35 Az orosz katonai vezetés a magyarok ellen az utolsó pillanatig lovagias és korrekt volt, a magyar hadsereget miután harcban megismerték becsülni is megtanulták és úgy kezelték, mint egy reguláris, fegyelmezett sereget. Az orosz udvar több tagja, magas rangú politikusok és katonai vezetők, köztük maga Nesselrode miniszterelnök is, figyelmeztették I. Miklós cárt, hogy ne helyeselje az osztrákok elhibázott magyarországi törekvéseit és ajánlották neki, hogy egy kiengesztelődési politikára beszélje rá.

36 A cári csapatok bevonulásáról, működéséről számos magyar forrás (útikönyv, naplójegyzet, emlékirat) maradt ránk,

37 de a Tokaj környéki harcokról a legtöbb infor30 Váradi Géza: 1848. Te csillag. Bp. 1976. 29. 31 Haynau 1786-1853. a hesseni választófejedelem és hírhedt „katonakereskedő" I. Vilmosnak és egy hanaui zsidó gyógyszerész lányának, Rebeka Ritternek volt a törvénytelen gyermeke. L. Stefim Kovats i. m. 295. 32 Paszkievics nem akarta elért hadi hírnevét kockáztatni, ezért is akart minél hamarabb ütközetbe bocsátkozni a magyar honvédsereggel. Herman i. m. 350-352. 33 Szijj Jolán (szerk.): Saját kezébe ott, ahol... Bp. 1998.; Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténeti Levéltárban őrzött irataiból. 17-18. ; 1. még Katus László (szerk.): Magyarország története 1848— 1890.

1. Bp. 1987.392-393. 34 Katus László i. m. 395-400. 35 A tiszai átkelőhelyek védelmére (Tiszalök, Dob, Tokaj) számottevő magyar haderő nem állt rendelkezésre, hiszen a tavaszi hadjárat idején a hadszíntér jóval nyugatabbra tolódott. 36 Stefim Kovats i. m. 289-290. 37 A legjelentősebb, tokaji csatával kapcsolatos magyar források: Klapka György: Emlékeimből Bp. 1886.; Görgey Artúr : Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években Bp. 1911.; Barta 548