A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)

A TOKAJI ÁTKELÉS (1849. JANUÁR 31.) JACZKÓ ZSOLT Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc folyamán Tokaj szerepe, katonai jelentősége az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözésével rendkívüli mértékben megnőtt, mivel a császári csapatok számára kulcsfontosságúvá vált az ideiglenes főváros eléréséhez valamelyik tiszai átjáró megszerzése.

1 Tanulmányunk a folyón való átkelés megkísérlését megelőző néhány nap helyi eseményeit dolgozza fel, előzményként azonban röviden tekintsük át az 1848/49 fordulója utáni történéseket. A haditanács január 2-án a haderő Tisza-vonal mögötti összpontosításáról döntött azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az osztrákok átkelését megakadályozza „mert ha Pest elveszne is, a hazát védeni meg nem szűnünk".

2 A haditervet azonban, amely arra a feltételezésre épült, hogy Görgey elvonja a császári királyi fősereget a Tisza-vonal elleni támadástól, módosítani kellett, mivel január 4-én Kassánál a Mészáros Lázár hadügyminiszter vezette felső-tiszai hadtestet súlyos vereség érte, és ezzel megnőtt annak a veszélye, hogy a honvédsereg nem lesz képes megállítani az ellenség előrenyomulását.

3 Mészáros utódjává, Vetter Antal vezérőrnagy helyettes hadügyminiszter javaslatára a még csak 28 éves Klapka György őrnagyot,

4 immár ezredest nevezte ki, aki január 13-án Tokajban a honvédsereg legfiatalabb hadtestparancsnokaként átvette a vezényletet és rövid időn belül jelentősen átszervezte a sereget.

5 Klapka helyesen felismerve Schlick osztrák altábornagy szándékait, melyek egy tiszai átjáró elfoglalására irányultak, a következő lépésként Szemere kormánybiztos tiltakozása ellenére

6 kiürítette Miskolcot és csapatait valamint az erősítésként kapott Zakó István őrnagy dandárát (2 gyalogos zászlóalj, 2 huszár század, 11 löveg) Szerencs-Tokaj 1 Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában. Századok 1997. 131. 5. 1101-1102. Ugyanakkor Kazinczy Lajos honvédtábornok emlékirataiból megtudhatjuk, hogy Tokaj mellett állandó megfigyelés alatt tartották Tiszafüredet és Palkonyát is. AZT 1906. XI. 312. 2 Barta István (szerk): Kossuth Lajos összes munkái (KLÖM) XIII-XIV. Kossuth Lajos az országos honvédelmi bizottság élén. I—

II. Bp. 1952-53. A délutáni nyílt ülés jegyzőkönyvét közli KLÖM 941-952. lásd: Barta István: Az 1849. január 2-i haditanács és afőváros kiürítése. Hadtörténeti közlemények. 1955/2. 3 Hermann Róbert (szerk): Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Bp. 1996. 246-247. MOL R 215 Vetter Antal iratai 2 tétel. 4 A Schlick elleni seregosztály vezényletét, miután Mészáros Lázár hadügyminiszter úr, részint meghűlés, részint hófény által okozott szemgyöngeség miatt lemondott, a HB Klapka György táborkari ezredesre bízta. Megjelent Közlöny 1849.jan. 16. 5 Klapka György: Emlékeimből Bp. 1886. 77. Amikor január 13-án Klapka átvette a parancsnokságot, a következő nap már így írt Szemerének „ezen terhes hivatásom ügyeiben, amennyire azok a kormánybiztos úrnak körébe vágnak - nekem erélyes közremunkálása által segédkezet nyújtani szíveskedjék". HL 1848-49. 9/204. 6 Klapka nem kezelte Szemerét teljhatalmú kormánybiztosként (január 11-i miskolci tartózkodása alatt föl sem kereste!), Szemere tudta ezt, hiszen így írt Klapkáról az OHB-nak. „Akárki legyen Klapka ezredes úr, kérem megíratni neki, hogy én a kormány tagja és képviselője vagyok teljes hatalommal felruházva, s mint ilyennek tartozó egyetértésre utasíttatik. OL OHB 1849. 955. 544