A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

KRUPA András: A májusfa állításának és döntésének táji tagoltsága a magyarországi szlovákoknál

A MÁJUSFA ÁLLÍTÁSÁNAK ÉS DÖNTÉSÉNEK TÁJI TAGOLTSÁGA A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKNÁL KRUPA ANDRÁS A zöld vegetációnak, mint a tavaszi megújulás jelképének a tisztelete a húsvét előtti virágvasárnapi, illetve feketevasárnapi zöldághordástól kezdve a pünkösdi zöldágakkal való díszítésen át az úrnapi virágos oltárokig az európai népekhez hasonlóan különböző módon és szándékkal - a szlovákoknál is fontos szerepet töltött be. Ennek a népszokás-folyamatnak egyik legáltalánosabban elterjedt alkotórésze volt a májusfa. Mind a magyar, mind a szlovák hagyomány szerint egyformán állítottak május elsejére vagy pünkösdvasárnapra virradó éjszakán májusfákat. Szlovákia nyugati és keleti felében inkább május elsején, a középső részén zömében pünkösdkor tették. KözépSzlovákia északibb térségében (pl. Árvában is) csak május elsején, de a Garamtól délre a települések váltakoznak a két dátum között.

1 Magyarország legnagyobb részén május elsején, a nyelvterület északi és nyugati felében pünkösdkor is állítottak májusfát, de nehézségekbe ütközik a határ megvonása.

2 Ez a kettősség jellemző a hazai, illetve a vizsgált szlovákságra is. Viszont legtöbb olyan helységben, ahol korábban pünkösdi szokás volt, századunkban átkerült május elsejére, vagy elhalt. Miután a magyarországi és romániai szlovákok a mai Szlovákia minden részéből érkeztek, s a telepítés során általában és az egyes régiókon belül is erőteljesen összekeveredtek, többnyire nem tükrözik a szlovák, illetve a magyar nyelvterület e témakörbe tartozó tagoltságát. Ennek ellenére a májusfa állításának és döntésének több szokásmozzanatában felfedezhetők táji jellegzetességek, amelyek részint a szlovák közösségi tradíciókra épülnek, illetőleg a földfelszín és a jellemző vegetáció hatása nyomán alakultak ki. A tanulságokat a mintegy 60 hazai és 8 romániai szlovák lakta településen végzett saját gyűjtésem alapján vontam le, mivel ezzel összefüggésben még nem volt rendszeres kutatás, kivéve azt a néhány közzétett egyedi forrást, amelyet szintén felhasználtam.

3 A májusfa állítása lassan elenyészik, több településen azonban még napjainkban is kedvelt szokásgyakorlat. 1995. május elsején lebonyolított gyűjtőmunkám során a vértesi Oroszlánytól kezdve a Bakonyban meghúzódó Bakonycsernyéig terjedő sávban jó néhány szlovák és magyar helységben láttam középületek elé beásott sudármagas májusfákat. A májusfa elnevezése a vizsgált szlovák településeken rendkívül sokszínű, s éppen az említett keveredés miatt nincsen táji jellegzetessége. Legáltalánosabb a máj, illetve a májovka név, a többi változat május elsejére vagy pünkösdre utal (prví máj, prvimájski strom, májoví strom, májoví stromcok, májsko drevo, turícno drevó), vagy egyszerűen fa (stromcok, drevo) & neve. Nagyon kedvelt a magyarból átvett májfa, májusfa elnevezés is. 1 Etnograficky atlas Slovenska, 1990. 80.; Horváthová, E. 1988. 536. 2 Magyar Néprajzi Lexikon, 3. 1980. 507.; Tátrai Zs., 1990. 169. 3 íatko, R. 1973.; Niedermüller P., 1984. 333.; Petercsák T., 1985. 58.; MangaJ., 1968. 96.; Lanti, S. 1984. 195.; Krupa A., 1971. 158. 497