A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BALASSA Iván: A népi földművelés történeti-néprajzi kutatásának módszertanához

jött árukat, terményeket török jelzővel illették. A kukoricát pedig kezdetben még Amerika felfedezése után is sokáig keletről (Kínából) származtatták. A nyelvtudomány, az etimológia, a Magyar Nyelvatlasz nagyon sokat segíthet, de az eredményeiket a néprajz szempontjából minden alkalommal felül kell vizsgálni. A történeti néprajz a jobbágy, majd a kisparaszti birtokokon végzett munkát vizsgálta és vizsgálja napjainkban is. Az agrártörténet elsősorban a nagybirtok üzemszervezetét, munkamódszerét és eredményeit tárja fel. Ez azonban a néprajz számára is nagyon fontos, mert a 18-19. század fordulójától kezdve az új eszközök, munkamódszerek, főleg nyugatról, a nagybirtokokon honosodtak meg és innen terjedtek tovább a parasztföldekre. A részesaratók az uradalmak jobb minőségű gabonáit, visszatérve falujukba, drágábban adták el a gazdáknak. A félvas és teljesen vasból készült ekék, boronák, a vetőgépek itt mutattak arra példát, hogy nemcsak a munkát lehet ezekkel megkönnyíteni, hanem a termést is lehet fokozni. Sajnos a paraszti földművelés átalakulásának ilyen mozgatóját eddig sem az agrártörténet, sem a néprajz nem tárta fel kellő mértékben. A különböző tudományágak eredményeinek egyeztetése a földművelés történetinéprajzi feltárása érdekében minden témánál másképpen jelentkezik. A fentiekben csak általánosabb útmutatást kívántam nyújtani, hogy miként lehet szélesebb és ezzel biztonságosabb alapokra helyezni a kutatást és a feldolgozást, melyre munkáimban is igyekeztem utat mutatni. Remélem, hogy egy utánunk következő nemzedék ezt a módszert nemcsak felhasználja, hanem kiigazítja és továbbfejleszti. IRODALOM Andrásfalvy Bertalan 1965 A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században. Dunántúli Dolgozatok 3. Pécs 1973 A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest 1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. Szerk.: Balogh István. Szekszárd Angyalffy Mátyás András (szerk.) 1824-1832 Mezei Gazdák Barátja Balásházy János 1838 A háztartás és mezei gazdaság tudománya 1-2. Debrecen 1844 Debreczen a mint van s jövendője. Debreczen Balassa Iván 1940 A debreceni cívis földmüvelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen 1945 Takarás és marokverés. Ethn. 56. 26-30. 1947 Szallai kasza. MNy. 43. 47^8. 1949 A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. 60. 99-139. 1949a A vontatószekér keletkezésének és elterjedésének kérdése. Ethn. 60. 286292. 451