A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

FÜGEDI Márta–DOBROSSY István: Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon

gyéből, hogy a táj mind több szépségét megőrizve kitárulkozzék majdani 300 000 lakójának. A nehézipar metropolisza és a körzetébe tartozó száz település adja majd az országnak az építőanyag-ipar gyártmányainak 10%-át, a bányászat 13%-át és a kohászati termékek egynegyedét."

28 Ezzel szemben az 1980-as évek végének, 90-es évek elejének gazdasági változásai - az elképzelt városképhez viszonyítva - katasztrofálisan érintették Miskolcot. A főbb, vagy korábban meghatározó iparágai visszafejlődtek, a kohászat és a gépipar tevékenysége minimálisra csökkent, más ipari üzemeké megszűnt, amelyeket már nem lehetett pótolni. A korábbi ipari-gazdasági struktúra összeomlott, ugyanakkor megjelentek a piacgazdaság új intézményei, elkezdődött egy új struktúra, új intézményrendszer kialakulása. A gazdaság strukturális átrétegződése viszont megkívánta az új városarculat, egy új imázs kialakítását. Még nem volt „látványosan tetten érhető" az ipari struktúra tarthatatlansága, a várható „összeomlás", amikor a városarculat-városkép átalakítása nagyon erőteljes támogatást kapott. Ez látványosan a főutca építészeti képének megváltozásában mutatkozott meg (az ún. 80-as évek városrehabilitációs tömbmunkálatai, a kutatás-tervezéskivitelezés szintjén), de emögött egy gondolkodási szerkezetváltás húzódott meg. Az egykori homlokzati díszeitől, elemeitől megfosztott, „letisztított" épületek felújítása, s lehetőleg - eredeti megjelenésükben való visszaállításuk már valóban a „polgárváros" arculatának a hagyományos nyugalmat árasztó, de felfokozottan lüktető megjelenésű sétálóutca kialakítása irányába hatott. A „harmonikus polgárváros" megteremtése - az építészek gondolkodásában - visszavezethető az 1980-as évekre. Aztán a 90-es évektől az új városi struktúra és annak képviselői „szülik" meg a századforduló, vagy a következő évszázad „harmonikus polgárvárosáénak képét. A város Európának ebben a térségében a Kassa-Miskolc tengelyre építve megfogalmazza újfajta regionális szerepét, feladatkörét is. A 20. század végére elkészül az új városmarketing, Miskolc fejlődésének-fejlesztésének koncepciója. Napi tanúi vagyunk, hogyan állnak össze az új városkép elemei formai és tartalmi vonatkozásaival együtt. 2ls

DallosA., 1982.36. 370