A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

FÜGEDI Márta–DOBROSSY István: Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon

zokat, de az igazán értékes, lényeges elemeket feltáró összefoglalókat, mint pl. Zsedényi Béla meghatározó jelentőségű munkáját.

4 Ezek után jutott el a fenti tanulmányához. 2000-ben vagy 2001-ben szerettünk volna Miskolcról egy „imázs" könyvet megjelentetni. Ebbe a kötetbe készült Gyulai Éva tanulmánya: „Bor és kenyér. Miskolc toposzok az újkori ország- és útleírásokban" címen. S mivel Gyulai Éva a 19. század 60-as éveiből is hoz anyagot (Pesthy Frigyes), Fügedi Márta a 19. század harmadik harmadától folytatta volna a városról alkotott kép változásainak nyomon követését, s ebben igyekezett megtalálni az idegenforgalom szerepét. A tanulmány befejezésére azonban már nem adatott számára idő, így alábbiakban ismét együtt és közösen fogalmazunk. * * * A 19. század végén - minden bizonnyal ebben nagy szerepet játszott a magyar honfoglalás ezredéves ünnepségeire való készülődés, a nemzetközi, majd az országos és a helyi rendezvények lebonyolítása - egy „műfaji" váltásnak lehetünk tanúi. Egyrészt „megszületik" a magyar képeslevelezőlap-kiadás, amely először egy-egy település központi építészeti képét, később egy-egy jelesebb objektumot (középületet, szobrot), majd különlegességeket is bemutat, illetve a helyi megrendelők ezt a sorrendet követik, a helyi nyomdák pedig ezt követendő példaként fogadják el. Az érintett várost tehát nem bemutatják, hanem a város mutatkozik be az ország előtt a legjellemzőbb, legtöbbet sejtető építészeti arculatának egy részletével. Ezt a képet pedig nemcsak magával viszi, hanem elküldi a turista, az „idegen", magával víve szubjektív tapasztalatait, benyomásait, véleményét. Egy város a látvánnyal lép a külvilág, az ország nyilvánossága elé.

5 A korábbi tudományos vállalkozások, amelyek az ország egészének bemutatását tűzték célul - nevezhetnénk a műfajt országleírásnak, - most „konkretizálódnak", megyetörténeti és főleg várostörténeti monográfiák születnek. 1886-1911 között negyed évszázad alatt Szendrei János ötkötetes monográfiája a város imázsát alakító tényező. Egy évszázad elteltével és a városban élők számára, vagy a város iránt érdeklődők számára is meghatározza a városról alkotott képet.

6 A nap és hetilapok rendszeressé válása új kaput nyit befelé, s betekintést, rálátást enged a kívülálló számára. A századfordulóra összességében más válik fontossá, mint a korábbi évtizedekben.

7 Gyulai Éva állítása szerint „a Magyar Millennium körüli ünnepségek felélesztették a klasszikus honismeretet, de már propagandisztikus céllal, az ezeréves Magyarország táji szépségeit, társadalmi vívmányait és sokszínűségét bizonyítandó." A megszülető új igény az idegenforgalom. Részben a közlekedés adta lehetőségeket kihasználva, részben - s valóban propagandisztikus céllal is - kiadványok, emléktárgyak sokaságával igyekeznek megismertetni először a magyar népművészet táji egységeit 4 Zsedényi B., 1929.35-72. 5 Petercsák T., 1994. 13-23. 6 Szendrei 1, 1886-1911.1-V. kötet. 7 1881-től jelent meg a Kereskedelmi és Iparkamara elsősorban gazdasági, társadalmi híreket közzétevő, s nagyszerű reklámmal, közérdekű hirdetésekkel megjelenő lapja, a Borsodmegyei Lapok. 1883-tól ezt kiegészítette a Borsod-Miskolczi Közlöny. A századfordulóhoz közeledve, 1892-től jelent meg a Szabadság, amely 1903-ig a függetlenségi párt lapjaként jelent meg, majd ekkortól - de új évfolyam számozással - megjelent helyette az Ellenzék. Inkább társadalmi, szépirodalmi hetilapként forgatták a városlakók a BorsodMiskolczi Hírlapot, amely 1900-1903 között az egyébként sokoldalú információözönben is hézagpótló volt. Főleg ezek a lapok azok, amelyek ismerete nélkül aligha alkothatunk reális képet a századforduló közhangulatáról, ízlésvilágának átalakulásáról^jellemzőiről. 361