A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

CSÍKI Tamás: A régiófogalmak néhány elméleti és módszertani problémája

A RÉGIÓFOGALMAK NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI PROBLÉMÁJA

1 CSÍKI TAMÁS Több mint két évtizede, a Pannon térség gazdasági (ipari) fejlődésének vizsgálata, illetve ennek tervezete során fogalmazódott meg az a ma is aktuális és az állami (vagy a nemzeti) kereteken belüli, kisebb történeti egységekre ugyancsak alkalmazhatónak vélt, sőt előfeltételnek tartott megállapítás, miszerint „A térség problémáihoz csak akkor juthatunk igazán közel, ha történelmi régiókban gondolkodunk, azt tekintjük kutatásaink bázisának. A regionális összehasonlítás esetén továbbá korántsem elegendő a különböző régiókhoz való viszonyítás hagyományos formája, az egyes régiók pontos rangsorolása. Sajátos történeti útjukat kell feltárni, a régiók közötti fejlődési változat-különbségek vizsgálatát kell elvégezni. Csak ez teszi lehetővé, hogy a regionális összehasonlítás legfőbb előnye érvényre jusson: ne csak tipizáljuk az egyes régiókat, és meghatározzuk fejlettségi hierarchiájukat (vagy akár fejlődési eltéréseiket), hanem ezen keresztül eljussunk valódi egymásra hatásuk felismeréséig. Annak a bonyolult kölcsönhatásnak a tisztázásához, hogy az egyidejűleg, egymás mellett létező, eltérő gazdasági szintet és jellegzetességeket képviselő régiók hogyan hatnak egymásra, hogyan és milyen irányban befolyásolják egymást."

2 E célkitűzésben nyilvánvalóan benne rejlett az összehasonlítás alapját jelentő régió (mint nem csupán földrajzi, gazdasági stb., hanem általános történeti kategória) fogalmának tisztázása és tartalmi körülhatárolásának szándéka, ami - épp e fogalmi és tartalmi komplexitásból következően - az egyéb tudományágak eredményeinek (régió-meghatározásának) figyelembevételét teszi szükségessé. A gazdaság (miként a társadalom) térbeli jelenségeinek s a lokalizációnak elméleti igénnyel való megközelítése ugyanis más tudományágakban jelent meg: a településföldrajz, a településtörténet, a regionális gazdaságtan (illetve a szociológia vagy a néprajztudomány) említhető, amiből következik, hogy ezek módszereit, tapasztalatait a történeti kutatásoknak is hasznosítaniuk lehet, anélkül azonban, hogy azt saját módszerként vehetné át.

3 Településföldrajzi tanulmányok sora foglalkozott pl. a határ menti területek (az ún. határhatás effektus) vizsgálatával,

4 a határmentiséget legtöbbször a „periferikus" jelzővel (gazdasági, településfejlődési, infrastrukturális értelemben) azonosítva. A történetiség szempontjai azonban többnyire háttérbe szorultak (holott egy-egy régió fejlődésének, gazdasági szerkezetének alakulását, egységesülését vagy felbomlását meghatározó belső tényezők és külső hatások állandóan változó együttese általában hosszú történeti folyamat eredményeként alakult ki), így vált lehetővé a régiót földrajzi integrációként ' A tanulmány a Bolyai János Ösztöndíj támogatásával készült. (A kutatás a történeti Magyarország felbomlásának gazdasági következményeit regionális szinten vizsgálja - jelen írás, mely része egy hosszabb munkának, néhány régiófogalmat és ehhez kapcsolódó módszertani eljárást mutat be.) 2 Ránki Gy., MTA II. Oszt. Közi. XXVIII. köt. 1-3. sz. 156, 163. 3 Vö. Tóth T, 1980. 229. 4 Kovács Z, 1990. 1-2. sz.; Kocsis K, 1988. 1-4. sz.; Süli-Zakar /., 1992. 1-2. sz.; Tóth J.-Csatári B., 1983. stb. 347