A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SÜMEGI György: Szalay Lajos argentínai periódusa (1948-1960)

Az 56-os forradalom lelke mélyéig megrázta. Egy egész könyvet megtöltöttek döbbenetes rajzai, melyeket napok alatt készített a forradalomról, de az eredeti, kiállított képekből egyetlen darabot sem adott el. Mint megjegyezte, „Ha eladtam volna őket, örülnék a pénznek, amire bizony nagy szükségem volna, így annak örülök, hogy megmaradtak a legszebb rajzaim". Sajnos ezek a rajzok is szinte megmagyarázhatatlan módon tűntek el és a kiadott könyvek is alig fellelhetők. Végül is a sok itteni nélkülözés után áttelepedett az Egyesült Államokba, de igazán itt sem érvényesült az a rajzoló, akiről Picasso azt mondta, hogy „Rajtam kívül csak egyetlen igazi rajzművész van a világon: Szalay". Mikor 3 évvel ezelőtt utoljára még meglátogattam Miskolcon a már nagyon beteg művészt, keserűen emlékezett vissza amerikai tartózkodására, ahol saját szavai szerint abból élt, amit áldozatos felesége keresett, és ahol több ellensége volt, mint barátja. A hoszszú beszélgetés lényegét annak idején a Magyar Hírlap közölte. Kétségtelen, hogy minden művészi nagysága mellett is volt egy különleges, néha szarkasztikus magatartása, amit nem mindenki tudott elviselni, főleg azért, mert velőkig hatóan őszinte volt. Szalaynak itt Argentínában is több könyve jelent meg. Szinte rögtön megérkezése után a főváros adott ki egy kis füzetet „Egy emigráns emlékezései" címen, később a forradalom alatti rajzai több kötetben is megjelentek. Tucumanban még ottléte alatt adtak ki egy ma már megszerezhetetlen kötetet és két évvel ezelőtt az egyetem, ahol tanított, ott fellelhető műveiből adott ki igen szép albumot. Amerikába való távozása után is többször kiállították ideküldött rajzait, azokat már nagyrészt el is adták, de magyar tulajdonban tudomásom szerint csak igen kevés van. Szalay 12 évet élt Argentínában, működésének nyomai azonban ma is eltörölhetetlenül élnek a művészi életben. IRODALOM Cain, James M. é. n. Carrera en do mayor. Buenos Aires Conrad, Joseph é. n. Hermano (El)de le costa. Buenos Aires Diego F. Pró-Lorenzo Domínguez 1996 Beszélgetések a Kelta Kávéházban. In: Érintések. In memóriám Szalay Lajos (Szerk.: Tóth Piroska) Miskolc, 31-37. Ignacio B. Anzoátegni 1949 Mitológia y víspera de Georgina. EMECÉ, Buenos Aires Keserű Katalin 2000 Migration Kunst (Vándorművészet) Migrant art. In: Simonyi 21-22, 28-29, 37-38. Kesserű István 1984 Az argentínai magyar emigráció 1945 után. A XXIII. Magyar Találkozó Krónikája, 201. Láncz Sándor 1973 Szalay Lajos. Budapest, 13-14. Lucas, Padilla 1961/4 Los dibujos religiosos de Szalay. Atlantida 338