A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

hivatalos megrendelésre készített alkotásai nem állták ki az idő próbáját. De számos ta­nítványában tovább élt plasztikai elképzelése. A miskolci Görgey-mellszobor is abba a „kupolisztikus" megfogalmazású művek sorába illeszkedik, ahol a nagy, erőteljes, letisztult formák mintegy szétfeszítik az anya­got. A szobrász megtalálta a Görgeyhez méltó kifejezést. Erről a markáns férfiról már elhihető, hogy a nemzet sorsát harctéren eldönteni képes logikával, erővel és eréllyel bír, s ha kell diktátor, aki átlátva a reménytelen helyzetet a romantikus életérzésen felülkere­kedik, és megadással menti meg hazáját. E szoborportré előzménye közül ki kell emelni Teles Ede (1872-1948) megindító­an kifejező profildomborművét. De Teles már nem a reálpolitikust, hanem az árulás vádjával szembesülő s azt megélni képes ember igazságát fogalmazta meg. Kisfaludi Stróbl Zsigmond márvány portréja a régmúlt dicsőségét újraélő idős embert mutatja. Sidló szobra már egészen más. O ereje teljében, a történelem adta teher egész felelőssé­gével ruházza fel a főparancsnokot. Mindazért amiért tisztelhető Görgey, Sidló megfo­galmazni is képes volt. Ennek ellenére még mindig az az érzésünk, hogy nem sikerült egy elfogadható Görgey-ikonográfiát alkotni, s az csak részben a művészi hiányosság, inkább a változó korok megítéltetésének következménye. Hiába készült el 1934-re Sidló szobra, a leleplezésre országos rendezvényt szerveztek, azt végül is hallgatás övezte, re­gionális üggyé vált. Most az 1997. november 7-ei újraavatás ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán a hős rehabilitálására, hanem azon meggyőződéses művészek új­raértékelésére is szükség van, akik mint például Holló Barnabás, ifj. Vastagh György, Lux Elek, vagy Sidló Ferenc ikonográfiához vezető művészi invencióval rendelkeztek. Nem söpörhetők le a művészek azon rágalmakkal a művészettörténet-írás lapjairól, hogy „hivatalos művészként" kiszolgálták koruk uralkodó elitjét. Hiszen itt vannak az élő kortárs szobrászaink, akik ugyanezt tették a közelmúltban mindannyiunk tudtával és hallgatólagos egyetértésével, mert ez a hatalom természete. Ha demokrácia van, akkor az őket megillető tolerancia illesse meg azokat is, akik egy-két generációval előbb tették ezt, kiváltképp akkor, ha fel mertek vállalni és meg tudtak oldani egy feladatot úgy, mint ahogyan Sidló a miskolci Görgey-szobor esetében tette. Görgey István, a hős szeretett testvére rehabilitálására megírt háromkötetes köny­vében (1885-1888) így ír: „Görgey ügye végleg tisztázva van, de nincs kellően rendez­ve." 25 S történt azóta változás? IST ES MÖGLICH, EINE AUSGEBILDETE GÖRGEY-IKONOGRAPHIE ZU HABEN? Artúr Görgey, dem erfolgreichsten General des ungarischen Freiheitskampfes um 1848—49 wurde auch jene schwere und viel diskutierte Aufgabe zuteil, vor der erkannten Österreich-russischen Übermacht die Waffen niederzulegen. Wegen dieser Tat ist seine historische Rolle bis zum heutigen Tag umstritten: ein Held oder ein Verräter- und so bewegen sich seine künstlerischen Abbildungen auch zwischen diesen beiden Extremen. Görgey István: 1848-49-ből címmel 1885-1888 között megjelent 3 kötetes könyve alapján. 320

Next

/
Thumbnails
Contents