A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

ábrázolja a lovat és lovasát. Ez a megfogalmazás illik is a nagy feladatot, az önkéntesekből verbuválódott hadtestet kialakító hős emlékének. Mintha Görgey 1849. május 21-én a Svábhegyről szemlélné a zseniális tervét végrehajtó várvívó katonákat. A méretében kicsi (45 cm) alkotás is monumentalitást sugall, ami kompozíciós összefogottságának köszönhető. E részletekre ki nem térő mintázási módra utal Genthon István megállapítása: „Görgey feje, a mű fókusza sikerült a legkevésbé". (Magyar Szemle 1937. 236.) Szinte puritán öltözékben, fedetlen fővel, de tartásában mindenképp a feladatoknak eleget tevő ember méltóságát hordozza. Ugyancsak kabinet méretű mintája maradt meg annak a még 1898-ban készült, Holló Barnabás (1865-1917) által mintázott lovas szobornak is, melyet Zichy Nepomuki János mint magánember rendelt meg nagylánghi kastélya számára.

17 A felállított eredetinek is, és annak Bemről készült párdarabjának is rég nyoma veszett. Holló Barnabás: „Görgey lovasszobra sebesülése után" címet viselő alkotása (1898) egy, a szabadcsapatokat összefogó kuruc vitézre emlékeztet, aki maga is részt vállal a küzdelmekből, s kritikus helyzetekre gyorsan reagálva „Utánam"-ot kiált. Komáromnál szerzett súlyos fej sebével ül a nyeregben Görgey és nyugalommal néz szembe az 1849-es történések felett félszáz év múltán is vitázókkal. E felfogást emelte ki Králik Lajos, mint aminek eszméjét a későbbiekre nézve követendőnek tart.

18 Králik nagy látókörű, művelt inventor módján a szükséges változtatásokra nézve is példát ad az egyetemes művészettörténetből. Az E. Fremiet fogai- Holló Barnabás: mázta Jeanne d'Arc (1874) párizsi szobra- Görgey sebesülése után (1898) nak egekbe nyúló kardmozdulatát és Moltke berlini emlékművének (1905) fennkölt méltóságát hozza fel példának, s ezen merőben más hangvételű két momentummal jól tapintott rá arra a felfogásbéli különbségre is, ami a két mű időbéli keletkezése okán tapasztalható volt Európa köztéri szobrászatéban. E neobarokk előadásmódot a Rodin által képviselt anyagtalan festői impresszionizmus, s a vele ellentétes német A. E. Hildebrand antik elveket felelevenítő szobrai (és elméleti munkái) egyaránt nagy hatással voltak a magyar művészekre. Holló és Vastagh Görgey-megfogalmazása között is merőben más szobrászi elv érvényesül. (Králik elméleti szoboralkotását valóságos nem követte.) Mint idáig látható volt, Görgeyt szinte kizárólagosan fedetlen fővel ábrázolták. Than Mór, aki a hadmozdulatok alkalmával is testi közelében volt, többféle öltözékben nem hordott szabályos uniformist - örökítette meg. Fennmaradt róla; a csatákban rendKrálik Lajos: Görgey Arthúr: A vádaskodás. Szobra. Reliefjei. Képei Budapest, 1906. 90-92. Králik i. m. 317