A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

Teles Ede: Görgey-plakett (1907) idilli felfogásában fogant, akár a francia királylány kegyeire is pályázhatna a derék vitéz. A sokszorosító grafika utólagos színezése is hozzásegít a mézeskalácsot idéző gondolattársításhoz.

13 A hősből a történelem gyorsan árulót csinált, és ehhez is meg vannak a képi vonatkozások. Ezzel csak annyit szándékozunk foglalkozni, mint a kor lelkületének egyik szegmensével,

14 ami még 1871 után is érezhetően megvolt. A másik, a sokkal csendesebb, a tisztelet övezte Görgeykultusz, az élő hős személyét vette körül. A Visegrádon visszavonultan élő Görgeyről talán még azok is készítettek portrét akik nem teljesen értettek egyet a tetteivel, de a rágalmakat méltósággal megélő egykori fővezért a művészek feltétlen respektálták. László Fülöp (1901), Paczka Ferenc (1887, 1916) olajfestményei, de Stróbl Alajos (1981), Holló Barnabás (1898), Teles Ede (1907), Zsákodi Csiszér János (1911), Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1913) szobrai jelzik, hogy a kor művészeit mennyire foglalkoztatta - s valószínűleg különösebb megrendelés nélkül - Görgey jellemrajza. De a társadalmat is, hiszen Stróbl Alajos műve ott szerepelt a millenniumi rendezvények sorába illeszkedő, az új Műcsarnokot avató kiállításon is. 1930-tól ismételt lendületet vett a Görgey-kultusz. Ennek társadalmi okát nem feladatunk boncolgatni, inkább figyeljük meg az ahhoz kötődő ikonográfiái változásokat. 1934-ben - az országban elsőként - került köztéri elhelyezésre Miskolcon a Sidló Ferenc által mintázott mellszobor.

15 Ezt gyakorlatilag csak egy követte, az ifi. Vastagh György (1868-1946) által készített és a budai Bástya sétányra kihelyezett lovas szobor. Ez utóbbit 1935ben avatták és 1945-ben már meg is semmisült (vagy részleteiben lappang valahol)*. Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Görgey márvány brüszt (1913) 13 Tyroler József (1822-1860) kézzel színezett rézmetszet MNM MTKcs Ltsz. 1522. 14 Litográfia Kászonyi Dani festménye nyomán, 1850. Hamburg MNM MTK cs Ltsz. 96.03. Litográfia Kleinfeler Károly: Görgey álma (1871 után) MNM MTK cs Ltsz. 55.1002. 15 Zsákodi Csiszér János domborművét 1933-ban a Görgey-bérc emlékművére kihelyezték, ahonnan az gyorsan és nyomtalanul eltűnt. •1998. májusában ifi. Vastagh Gy. elképzelését figyelembe véve Marton László rekonstruálta a szobrot, ami azóta új helyen, Budán a Fehérvári bástyán látható. 315