A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

TARCZAI Béla: A tehetséggondozás miskolci modellje a két világháború között (emlékezés Tóth Zoltán Viktorra)

amely anyagi helyzeténél fogva vállalhatta az iskoláztatás költségeit. A szegényebb, főként falusi családok nem is gondolhattak arra, hogy gyermekeiket felsőbb iskolába járassák, s így sok tehetség elkallódott. 1915 őszén Bodrogi István városi tanácsnok - személyes ismeretsége révén behozta Miskolcra Mezőzomborból Lábas József 6 elemit végzett fiút, akinek értelmi képességeiről és szorgalmáról alkalma volt meggyőződni. Szándéka az volt, hogy társadalmi segítséggel gondoskodik a fiú továbbtanulásáról. A miskolci Mindszenti Plébániára ekkor került segédlelkészként Tóth Zoltán Viktor, és mindjárt feladatul kapta az alsóvárosi férfiak Szent Alajosról elnevezett Mária Kongregációjának

7 lelkészi vezetését. Bodrogi István a kongregációban mutatta be a fiút és kérte a prézes valamint a tagok támogatását. Kezdeményezése nem várt sikerrel járt, mert a kongreganisták azonnal vállalták a fiú ingyenes elszállásolását, a szülői gondoskodást pótló felügyeletet és az étkeztetést az ún. „sorkosztos" rendszerben. Mindez annak ellenére történt, hogy ekkor a város lakói már erősen érezték a világháború terheit. Az „első fecske", Lábas József sorsáról annyit tudunk, hogy hihetetlen szorgalommal vetette bele magát a tanulásba. 1925. június l-jén szentelték pappá Egerben. Erdőkövesden, Sajónémetiben, Füzesabonyban, Törökszentmiklóson szolgált, majd 1929-ben Ormos- Tóth Zoltán Viktor 1927-ben bányára helyezték, ahol közadakozásból templomot építtetett. 1939-ben Hajdúnánásra, 1941-ben Pélyre, innen Gyöngyösorosziba helyezték. Itt súlyosan megbetegedett és emiatt Mádra költözött, ahová időközben családja is áttelepült. Mádon halt meg 1954-ben, 54 éves korában. Az első kísérlet sikere arra ösztönözte Tóth Zoltán Viktort és a kongregáció tagjait, hogy ezután is szervezetten foglalkozzanak falusi tehetségek felkutatásával és iskoláztatásával. így jött létre a Szent Alajos Diákszövetség, amely a pártfogolt diákokat fogta össze, és az első két évben mint a kongregáció szociális részlege működött, majd 1917-ben önálló egyesületté alakult, természetesen továbbra is a kongregáció szellemi pártfogása alatt. Az egyesület elnöki tisztét Tóth Zoltán Viktor látta el. Fontos megjegyezni, hogy a szövetség a diákok, és nem a pártfogók egyesülete volt, az elnök pedig nem csupán a szervezési és adminisztratív teendőket intézte, hanem ellátta a fiatalok lelki gondozását is. Amint a tények igazolják, fiatal kora ellenére a gyermeki lélek kiváló ismerőjének és fáradhatatlan szervezőnek bizonyult. 7 Mária kongregációk. Katolikus hitbuzgalmi egyesületek, melyek fő céljuknak Szűz Mária tiszteletét tekintik. Kezdetben a szerzetesi iskolákban működtek, 1586-ban V. Sixtus pápa engedélyezte a világiak számára is. 303